A győri mentőállomás története
Az első győri mentőállomás két mentőautóval a tűzoltóság Munkácsy úti épületében kapott helyet 1928-ban.
Győrött 1907-ben alakult meg az önkéntes mentőegyesület a tűzoltóság keretéin belül. Először egy lovaskocsija volt, amely azonban csak a város területén szállíthatott fekvő betegeket. Kivonuló személyzete egy kocsisból állt, aki szükség esetén ellátta a sérültet. Naponta négy-ötször vették igénybe, azonban a betegeken kívül ezzel a kocsival szállították a halottakat is. 1910-ben még egy lovaskocsit szerzett be a város. Ezen már nem szállítottak hullát. Ez a két kocsi látta el Győr város területén a fekvő és a fertőző szállításokat 1928-ig, amikor megalakult a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesületének győri kirendeltsége.
„1928. március 5-én nyitotta meg a 9-es számú fiókot az országos egyesület, s ezen év leforgása alatt teljesen fővárosi nívóra emelkedett. Berendezése a legmodernebb mentőautókból áll.
A helybeli mentőállomás személyzete: Igazgató-főorvos: Petz Aladár dr.; ügyvezető-igazgató: Erdély Ernő; két szolgálattevő orvos: Fritz Ferenc dr. és Bakonyi István dr.
Felszerelései: három mentőautó, melyből kettő három ággyal és egy két ággyal van felszerelve az esetleges tömegbalesetekre.
A mentők működését 1929. január 1-löl 1929. december hóig a kővetkezőképpen sikerült összeállítanunk: Betegszállítás 869 esetben, kórházba szállítás és utalás 59 esetben. Első segélynyújtás 248 esetben. Vaklárma 1, tűzhöz kivonulás 2 esetben. Első segélynyújtás és a mentőorvos által a halál konstatálva 7 esetben. Végül vidéki ki- és beszállítás 59 esetben.
Ahogy látjuk, Győr városnak végre szüksége volt az autókkal felszerelt mentőállomásra, mert mint eddig, a lófogatú nem lett volna képes a rohamos léptekkel szaporodó balesetek szállítására. (Dunántúli Hírlap, 1929. 12. 25.)
A betegszállítás a vármegye községeinek díjköteles volt, mint ahogy olvasható az alábbi rendeletben.



(„Középen a dédnagypapám testvére, dr. Zámolyi (Zemanek) István áll. Vicces – talán farsangi – mentős képnek gondolom. Zemanek István ugyanis kórházi alorvos, majd 1936 novemberétől az 1928-ban átadott új győri mentőállomás vezető orvosa volt” -írja a kép küldője Kőberl Judit.)
„1945. március 26-án a mentőállomás dolgozóinak egy része teljes felszereléssel kiment Németországba. Az itthon maradottak a harcok megszűnése után azonnal az újjáépítésbe kezdtek. A régről megmaradt lovaskocsival bonyolították le jóideig a szállításokat. Közben egy megrongált gépkocsit is megjavítottak és június 20-án szolgálatba állították. Ezzel végre újra működőkképes lett a győri mentőállomás.
Az állapot azonban nem javult, ezért a kormányzat szükségesnek látta, hogy a mentést a magánintézmények kezéből kivegye és állami mentőintézményt hívjon életre. A 4980/1948. számú kormányrendelet 1. szakasza életmentéssel és betegszállítással kapcsolatos minden ügy intézését az Országos Mentőszolgálat elnevezésű új állami szervre bízta, amely 1948. május 10-én kezdte meg működését. Dr. Orovetz Béla lett az OMSZ főigazgatója.” (Kisalföld, 1958. 05. 09.)
A győri mentőállomás 1949-ben elköltözött a tűzoltóság épületéből az Árpád útra, ahol egy szükségépületet utalt ki a Városi Tanács. 1951-ben a gépkocsik számát négyre emelték és a megfelelő személyzetet biztosították.
1954. márciusában egy kétemeletes, korszerű mentőállomás építését kezdték meg az Árpád út 12. szám alatt. Az felavatására 1955. 09. 16-án került sor.
„A mentők korszerűen felszerelt új épületében elhelyezést kapott egy ambulancia, egy négyágyas fektetőszoba, étkezők, hálótermek, fürdőszobák is rendelkezésére állanak a mentőszolgálat dolgozóinak a huszonegy helyiségből álló, kétemeletes házban. Az épület szőkökúttal díszített udvarán van nyolc gépkocsi számára a garázsépület. Ezenfelül jól felszerelt műhely, anyagraktár, benzinkút, külön fertőtlenítőhelyiség és széles gépkocsi kifutó van az új mentőállomáson.” (Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1955. 08. 12.)
Képgaléria az Árpád úti mentőállomásról az 1980-as évekből:



Az 1980-as évek végére a győri mentősök kinőtték az Árpád úti bázist. 1990-ben sikerült kilobbizni, hogy győri mentőállomás kapja meg a felszámolt Munkásőrség megyei és városi parancsnokságának 1986-ban átadott épületkomplexumát a Tarcsay Vilmos utcában.
Az új mentőállomás avatására 1991. január 22-én került sor.
„Tegnap délelőtt két új mentőállomás ünnepélyes átadására is sor került a megyében: Győrött, a Tarcsay Vilmos út 11. szám alatt és Téten, a Győri út 27. szám alatt működik ezentúl a mentőszolgálat.
A régi, igencsak kinőtt és szűknek bizonyuló épület helyett jól megközelíthető, tágas, dupla bejáratú állomáshelyük van a győri mentősöknek. Gyors, operatívan lebonyolított költözés után (hiszen rekordidő alatt, tíz napon belül saját erőből átköltöztek, ami úgy vált lehetségessé, hogy sokan a szabadnapjukat is föláldozták) már üzemel az új mentőállomás.
A meglévő épület teljes alsó szintjét garázsokká alakítják, méghozzá közvetlen be- és kijárattal az utcáról, illetve az udvar felé. Az emeleti részen mosdók, öltözők kialakítását kezdik meg, hiszen az állandó készenléti szolgálatot teljesítő mentősöknek megfelelő körülményeket akarnak nyújtani.
A mentőállomás átadására érkezett vendégsereg megte kinthette a géppark felújítá sának első kézzelfogható bizonyítékaként frissen érkezett Toyota mentőkocsit. Rövidesen még egy ilyen érkezik Győrbe, s öt év alatt az egész géppark ilyen áramvonalas, kényelmes, gyors és biztonságos kocsikból áll majd.” (Kisalföld, 1991. 01. 23.)
2023, decemberében költöztek a mai helyükre a Szauter utcába. A létesítmény hivatalos átadása 2024. február 5-én volt.











