A Béke híd terhelési próbája


A Béke híd terhelési próbáját 1971 március 27-én tartották meg negyven, egyenként 18 tonnás tehergépkocsival.

1967 szeptemberében új híd építését kezdték meg a Rába folyó felett Győr nyugati határában.

„ÚJ híd a Rábán
Az M 1-es főközlekedési út nyomvonalában hídépítés kezdődött Győrött, a Rábán.
A Gardénia Csipkefüggönygyárral szemben már hetekkel ezelőtt felvonultak a hídépítők és megkezdték az előkészületet.
Most már munkába álltak az ÉVM Közmű- és Mélyépítő Vállalat cölöpverői is. Az acéllemezekkel körülzárt folyómederbe 114 db tíz méter hosszú beton cölöpöt vernek le. Ezekre épülnek majd a híd pillérei. Győr legújabb hídja vasszerkezetű lesz. Az elemeket a Ganz-MÁVAG gyár készíti.”
(Kisalföld, 1967. 10. 05.)

Épül a Béke híd

A híd 1971 márciusára elkészült, és 27-én megtartották a terhelési próbát is.

40 db Liaz teherautó a próbaterhelésen. (Kép: fortepan_98030 / UVATERV)

Jelentős állomásához érkezett a Budapest—Hegyeshalom közötti 1. számú főközlekedési út korszerűsítése. A Hídépítő Vállalat győri építésvezetősége befejezte az új Rába-híd építését. A híd közbeiktatásával lehetőség nyílt egy korszerűtlen, balesetveszélyes kanyar kikapcsolására. A 181 méter hosszú híd egy 11 méter széles közúti pályát és — egyik oldalán — több mint másfél méter szélels gyalogjárdát tart. Az építésnél számításba vették a várható forgalomnövekedést is. A híd szélességében tovább növelhető.

A híd próbaterhelését szombaton tartották meg a Műszaki Egyetem acélszerkezeti tanszékének közreműködésével. Az úgynevezett álló és dinamikus próbaterhelés alkalmával 40, egyenként 18 tonnás tehergépkocsi haladt átrajta. Az új híd a hatalmas terhelést sikerrel állta, így azt előreláthatóan a jövő hónap második felében átadhatják a forgalomnak.” (Kisalföld, 1971. 03. 28.)

A Béke híd felavatására 1971 május 6-án került sor.

„Sokáig várt rá a megye lakossága, hogy elkészüljön Győr huszadik hídja, az 1-es számú fő-közlekedési út nyomvonalában lévő Rába-híd. Tegnapig elvégezték rajta az utolsó simításokat is, és ha késéssel is, elkészült. Gyönyörű az új híd, kecses acélíj a szó igazi értelmében.
Készítői először alkalm azták az építésben ezt az eljárást: a győri létesítmény felsőpályás, feszített híd. A híd acélteste íjhoz hasonlóan van megfeszítve, két oldalpillérén szabadon mozoghat, követheti a hőmérséklet okozta változásokat. Ennek a megoldásnak köszönhető, hogy rugalmasan levezeti a híd a terhelést, nem érzi, amikor a 186 méter hosszú feszített szerkezetre járművek érkeznek. Ez az eljárás tette lehetővé, hogy az építők könnyíteni tudtak a híd szerkezetén, csupán egyharmad mennyiségű acélra volt szükség, mintha hagyományos eljárással készítették volna.

    1967-ben kezdődött és tegnap fejeződött be az 1-es számú fő-közlekedési út mintegy 10 kilométer hosszú győri átkelő szakaszának az építése. Az új, nagyszerű létesítmény elkészültével egyúttal befejeződött Budapest és Hegyeshalom között az 1-es számú fő-közlekedési út építése is.

    Győr huszadik hídját az Út- és Vasúttervező Vállalat tervezte, építésében közrem űködött az Aszfaltútépítő és a Hídépítő Vállalat, a Ganz-MÁVAG, és segítettek a munkában a néphadsereg építő alakulatainak katonái is.” (Kisalföld, 1971. 05. 07.)

    A Béke híd látképe a gardénia csipkefüggönygyár felől 1971 május 16-án. (Fotó: Nagy József)

    Tetszett a tartalom?

    Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

    TÁMOGATÁS

    kozma.endre

    Főszerkesztő // regigyor.hu

    A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

    You may also like

    Szólj hozzá!

    8 + tizenhét =

    Kozma Endre - főszerkesztő

    Pro Urbe Győr díj

    Pro Urbe Győr díj

    „A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

    Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját