A Batthyány tér
A Batthyány tér, „a város tüdeje”, Győr belvárosának egyik legnagyobb parkja. Területe 19 842 négyzetméter.
A tér egykori elnevezései:
Országút utcai tér — Ferenc tér — Új tér — Új piac tér — Szedres tér — Batthyány tér.
Története:
Az egykori Új-bástya és a Közép-bástya közötti várfalszakasz előtti részen alakult ki. Valószínű azért tervezték és alakították ki térnek, hogy az 1820-ban megkezdődött bástyabontás során megzavart talajra ne kerüljenek új épületek.
Az idők folyamán a teret különböző célokra használták fel. Az északkeleti sarkában sokáig lovarda működött, majd kertek (szedres) voltak rajta, azután pedig piac. Az 1907-ben megkezdett rendezés és parkosítás előtt állatvásártér volt. A tér neve is többször változott. A városrésznek Ferencvárosra történt elnevezése idején, a XIX. század első negyedében Ferenc tér, de Ország út utcai térnek is hívták. Az 1848—1849-i szabadságharc idején a győri okmányok Új tér vagy Új piac térnek tüntették fel. Később 1907-ig Szedres tér a neve, ettől kezdve Batthyány tér. Az 1800-as évek első felében ezen a tájon volt Czech János polgármester fácánkertje, ami arról is nevezetes volt, hogy sok kőemlékét hordták itt össze a régi Győrnek.
A város közgyűlése Batthyány Lajos (1806—1849) születésének 100 éves évfordulója alkalmával nevezte el az akkori Szedres parkot az első független magyar kormány miniszterelnökéről.
1907-ben elkészült a tér parkosítása.
Elültetésre került 5000 db díszcserje, 130 db díszfa, sorfa, 100 db élősövény, 120 db fenyőfa, 400 db Mahónia örökzöld és 300 bokor rózsa.
A Batthyány tér keletkezésének története az alábbi képre kattintva olvasható:
Képeslapok a Battyhány térről:
Felhasznált irodalom: Arrabona – Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967) Tomaj F.: Győr utcái és terei
Győri városszépítő füzetek 2. / Belvárosi történelem, 1989
