Rába-parti randevú ’70
1970. szeptember 27-én, vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődött meg a Rába-parti randevú ’70 négy órás műsora a Vagongyári ETO-pályán.
1970. szeptember 27-én rendezték meg a Rába-parti randevút, a győri SZÚR-t (Színész Újságíró Rangadó).
A budapesti és a vidéki színész— újságíró rangadók, és így a győri SZÚR főrendezője is, Marton Frigyes, a Magyar Rádió és Televízió rendezője volt.
A Kisalföld 1970. 09. 03-i száma így harangozta be az eseményt:
„Rába-parti randevú ’70
Kloss kapitány aláírta a szerződést
Schirilla Pestről fut Győrbe a labdával
Itt a teljes szereplőgárda
Jegyigénylés: szeptem ber 10-ig
A szeptember 27-én, vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődő Rába-parti randevú ’70 műsorában a — szerződés szerint — a következő művészek vállalták a szereplést:
Ambrus Kyri, Angyal János, Aradszky László, Balás Eszter, Balogh Erzsi, Bak Mari, Bede Fazekas Csaba, Bencze Márta, Bilicsi Mária, Bilicsi Tivadar, Bitskey Tibor, Brachfeld Siegfried, Cserni Mária, Erdődy Kálmán, Fenyvesi Gabi, Gaál Gabriella, Gobbi Hilda, Hadics László, Hlatky László, Kazal László, Kibédy Ervin, Koós János, Kovács József, Kovács Kati, Madarász Katalin, Meggyesi Mária, Németh Sándor, Pápai Faragó László, Petress Zsuzsa, Rónaszéky András, Szendrő József, Szepesi György, Szuhay Balázs, Vámosi János, Várady Hédi, Záray Márta. Zentay Anna és a Vidám fiúk.
Újra megerősítették a hírt, hogy Stanislaw Mikulski is részt vesz a győri SZÚR-on!
A műsorban szereplő előadóművészeket az Express-, a Syrius-, a Turán-, a Juventus-együttes, a Szélesi Soul Band és a KISZ Központi Művészegyüttesének rajkózenekara kíséri.
Konferál és a mérkőzéseket közvetíti: dr. Hegedűs János. A műsort Marton Frigyes rendezi.
A tavalyi SZÚR -hoz mérten néhány újdonsága is lesz a programnak, a többi között női labdarúgó-bemutató. A színészek—újságírók mérkőzésre kedves színfoltként Schirilla György Budapestről hozza a labdát – természetesen futva.
Az előző évi SZÚR-hoz hasonlóan a budapesti színészek és újságírók csapatát a győri Kisfaludy Színház művészei és a megyei sajtó munkatársai erősítik.
A belépők ára egyébként ülőhelyre egységesen 30 forint, állóhelyre 20 forint.
„Kitűnőműsor, lelkes csapatok
Színészek — Újságírók 3:3
Még helyet sem foglaltunk, durrogni kezdtek a petárdák, s a lovasok vágtájával kezdődő kavargásban azt sem tudtuk, hova kapkodjuk a fejünket. Négy álló és egy mozgó színpadon pergett a műsor, a szereplők pedig — ki, ahogy tudott — autón, triciklin , egykerekűn vagy csacsifogaton érkeztek a színhelyre.
És hogy a színészek-újságírók zenés, műsoros találkozója jól sikerült, az elsősorban a négy órán át beszélő dr. Hegedűs János érdeme. Marton Frigyes rendezővel és Bán Zoltán asszisztenssel együtt volt a lelke, mozgatója, irányítója az ezer gondolatot, ötletet hordozó művésztársaságnak; őszintén szólva észre sem vettük, hogy egy-egy félmondatával fegyelmezi a szereplőket. Már mint a túlkapásra igyekezőket.
A SZÚR -on résztvevő kedves művészek szíves elnézését kérem, amiért előbb a „túlkapás” szót alkalmaztam, de ugye, egyetértenek velem abban, hogy némelyiküket majdnem petárdával kellett „lelőni” a színpadról, annyira szívből jötten kedvesnek tartották a közönség lelkes tapsát, és persze a műsoridő is korlátozott volt — négy óra alatt kellett lebonyolítani a sok cécót —, hogy még az esti szereplésekre visszaérkezzenek a fővárosba.
Nagyon tetszett, hogy külsőségeiben is ragyogó volt a Rába -parti randevú. Színesebb, mint egy tavaszi karnevál. Vidámabb is, mert még fel sem ocsúdott a szemünk a látványok kavargása okozta meglepetésekből,
máris törölgetni kellett, mivel könnyesre kacagtuk magunkat például a parodistákon, hogy csak néhányukat emeljem ki a műsorból.
Még valamit, ami egészen rendkívüli volt: Sáfrán István dobszólója az egykerekű, magas keréken.
Méltán érdemelt vastapsot úgy, ahogy a többiek, Bilicsi Tivadar, Kazal László (és most ide egy hosszú névsor, lista kellene), hiszen itt volt mindenki, akit a SZÚR nagy falragaszán bejelentettünk — kivéve a magyar labdarúgó válogatott nagymesterét (de milyen jó, hogy nem jött el; délutánbiztosan a gutaütés kerülgette volna, ha arra gondol, hogy a színészek vagy az újságírók csapata is lelkesebben és értelmesebben tud játszani, mint a nagy válogatottunk). Ám ne legyünk rosszmájúak!
Remek volt a műsor, jól játszottak a színészek, nem kevésbé az újságírók, sőt, tanúi lehettünk a magyar női labdarúgás megalapozásának, ám folytatni akarjuk a szereplésün ket, mi, újságírók is! Könynyű dolgunk volt az idén, mert Stanislaw Mikulski, a legendás Kloss kapitány állta a szavát, és a varsói színházi bemutatót követően azonnal repülőgépre ült, hogy itt, Győrött (barackkal és lengyel vodkával) a népeink között fenn álló barátságra koccintson. (Kisalföld, 1970. 09. 29.)
