A Szent Orsolya Rend győri Hóman Ottó tanintézete
1940. szeptember 1-én adták át rendeltetésének Szent Orsolya Rend győri Hóman Ottó tanintézetét, melyet 1941. február 1-én szentelt fel Ragats János prépost kanonok.
Az Orsolyiták többszázezer pengő költséggel megvalósították régi tervüket:
új iskola típusokat vezettek be új, modern épületben. Líceum és gyakorlati irányú háztartási iskola valósult meg abban az épületben, amelyet a Bástya utcai telken a kultuszminiszter, a város, az intézmények és a magánemberek adományaiból emeltek.
1939. szeptember 24-én, vasárnap helyezték el az új iskola alapkövét. A győri Dunaparton (Dunaszeren) áll az új iskolaépület, melyet három utca határol. Főbejárati homlokzata az Újkapu utcára,
leghosszabb homlokzata a Dunaszerre (ma Móricz Zsigmond rkp.) és a tornatermi traktust tartalmazó részének homlokzata a Bástya utcára néz.
Tulajdonképpen háromféle iskolának ad otthont: leányliceumnak a II. emeleten,
nőipari középiskolának az I. emeleten
és felső háztartási tanfolyamnak a földszinten.
Az épületet Megyer-Meyer Attila tervezte és a munkálatokat Marschall Béla kormányfőtanácsos, építész vezette.
A Magyar Építőművészet 1941 / 9. számából:
„Az Újkapu-utcából nyíló íves, árkádos bejáratok egy tágas, 33’68×9’41 m méretű, oszlopos előcsarnokba vezetnek, melyből a teljesen áttörtfalú főlépcsőház, a tornaterem, öltöző, portásfülke, kápolna, szülői fogadó, orvosi rendelő, udvari kijáró és egy hosszú folyosó nyílnak. Itt az előcsarnokban nyert elhelyezést az iskola központi ruhatára, mely ünnepélyes alkalmakkor a vendégközönség ruhatára. Elzárható kovácsoltvas rácsozat veszi körül. A dunaszeri épületszárny földszintjén a felső háztartási tanfolyam helyiségei találhatók: nagyméretű oktató-gyakorlókonyha, tálaló, ebédlő és kamrák. Azonkívül itt van még a házfelügyelői lakás és a központi fűtés helyiségei, továbbá a szárny végén a melléklépcsőház. Az I. emeleten a nőipari középiskola 4 tanterme, varróterme, vasalója és rajzterme nyert elhelyezést az összes szükséges szertárakkal, azonkívül itt van a nőipari középiskola igazgatói irodája, tantestületi terme és a látogató szakfelügyelők és vizsgaelnökök számára egy kis vendéglakosztály.
A II. emeleten a líceumi tagozaton ugyanilyen helyiségek vannak, csakhogy a varróterem helyett fizika-kémia előadóterem készült. A folyosók és tantermek mind más színűek, finom halvány színeikkel üdítő hatást keltenek.
Az Újkapu utcai főhomlokzat kiugró része a kápolna szentélye. A főlépcsőház első fordulóján dr. Hóman Ottónak, a kiváló pedagógusnak emléktábláját halványszürke színben tartott díszítőfelirat veszi körül, mely elmondja, hogy az épület milyen hatóságok anyagi támogatásával épült, kik tervezték, kivitelezték és ellenőrizték.
A főlépcsőház második fordulójának hatalmas falsíkját freskó díszíti, mely Szent Orsolya életéből vett jeleneteket ábrázol. A freskót Megyer-Meyer Antal képzőművészeti főiskolai tanár festette.
A folyosók szerkezeti pillérei közé politúrozott mintaszekrények vannak elhelyezve, melyekbe minden év munkáiból a legszebb hímzéseket, szőtteseket, rajzokat és terveket állítjuk ki. A II. emeleti folyosóról lépcső vezet le a tornaterem fölött elhelyezett terraszra, melyet óraközi szünetben, sőt szabadban tartott tornaórákon is használnak.
A Győri Nemzeti Hírlap 1940. 08. 20-i számából:
„Az Orsolya-nővérek új nőipariskolája építési munkálatait befejezték
Kétszázesztendőt meghaladó idő óta terjesztik a kulturát Szent Orsolya lelki leányai Győrött. Elemi- és polgári leányiskolájuk, nőipariskolájuk a győri és megyebeli leányokat — generációról — generációra— hazafias és vallásos szellemben oktatják — nevelik és előkészítik női hivatásuk méltó betöltésére. Országos hírű tanitónőképző-intézetük pedig az iskolák tanítói katedrájára képez ki értékes népnevelő tanerőket.
Amikor kétév előtt megérlelődött a kedves nővéreknek az a tervük, hogy a már régtől fogva szűknek bizonyult nőipariskolájuknak korszerű, új hajlékot építenek, kétszázados nagyszerű kulturténykedésük elismeréséül Breyer István dr. megyéspüspök, a győri székeskáptalan, maga az állam és Győrváros bőkezű segély összegekkel járultak hozzá a terv kiviteléhez.
A múlt esztendőben tették le az Orsolya-nővérek új nőipariskolájának alapkövét és az országban szinte páratlan korszerű tanintézet építési munkálatait most már teljesen be is fejezték.
Az új nőipariskola építési munkálatai iránt általános volt az érdeklődés, amely csak fokozódott, amikor a remek épület a maga szépségében s praktikus beosztásában kezdett kibontakozni.”
„Az új iskolaépületben megnyitott Háztartási és Gazdasági Továbbképző Tanfolyam-ban a beíratás ideje szeptember 2-án és 3-án d. e. 12 órá-ig lesznek. Felvételt nyerhetnek érettségizett oklevéllel rendelkező és ipariskolát végzett leányok. A tanfolyamban „szereplő tantárgyak: Hit- és erkölcstan, egészségi ismeretek, nevelési ismeretek, háztartási ismeretek és gyakorlatok, gazdasági ismeretek és gyakorlatok, szabás-varrás, gép – és gyorsírás. A gazdasági és háztartási gyakorlatok vezetői: M. Hajzók Erensztina és Orsovszkyné, Müller Anikó.„
Gazdaasszonyka-jelöltek első kísérlete:
„Séta a Dunántúl legkorszerűbb mintaiskolájában
Kétszáz esztendő óta jelentős terjesztője a kultúrának itten Győrött a Szent Orsolya-Rend, közvetlenül annak győri rendtagjai: a kedves nővérek, akik nemcsak a Dunántúlnak, hanem az egész ország népoktatásának neveltek minden vonatkozásban hivatásukat kiválóan betöltő tanítónőket, a családalapitó férfiak számára példaadó hitveseket és a magyar kézműipar díszére képzett és müvelt, törekvő és lelkiismeretes nőiparosokat, akik akár
mint munkásnők, akár mint önállók részesei a magyar kézműipar itthoni és külföldi jóhirnevének.
A Szent Orsolya-Rend áldozatkészsége, a magyar kormány és Győr város közönségének támogató készsége olyan épületet emelt a Rend régi nőipariskolájának, amely a Dunántúl legkorszerűbb mintaiskolája.
A Szent Orsolya-Rend nőipariskolája gyönyörű épülete az idén, szeptember első napjaiban már benépesült. Tantermei megnyíltak, a régi és bevált nevelési rendszer keretébe beillesztett előirásos, korszerű oktatás számára.
Kitüntetés volt számomra, hogy a végtelenül előzékeny kedves főnöknő, Mater Váczy Terézia vezetett a sétámban.
Már a földszinti előcsarnok érezteti velünk, hogy leányiskolában vagyunk. Az oszlopokon, falakon fehér és világos zöldszín harmonizál. A nagyarányú tornaterem ruhás szekrényei is világos zöldszinre vannak festve.
Ahogy az első emeletre indultunk, a feljárattal szembeni fal megállásra késztetett. Művészihlet hármas alkotásában gyönyörködhettem, bár mégcsak vázlatszerüségben. Az első kép Szent Orsolya látomása, hogy Jézustól jelt kap rendjének megalapítására; a második kép a rend megalapítása; a harmadik kép pedig azt ábrázolja, hogy a Szent Orsolya-Rend hány féle és milyen iskolákat tart fenn már évszázadok óta.
Megyer-Meyer Antal, a festőművészeti főiskola hírneves tanára, aki a múlt évben rektor volt, festi ezt a műremek hármas képet. Itt kell megemlítenem, hogy magát az épületet pedig Megyer-Mayer Antal fia, Attila épitészmémök, rajztanár tervezte. A fiú az apjára, de viszont az apa a fiára is büszke lehet.
A ragyogóan szép, nemes egyszerűségű rajzteremben, tantermekben ötletes szerkezetű padok, bútorok vannak, mindenikét a két Megyer-Meyer tervezte és győri kézmüipárosaink méltó módon kivitelezték.
A líceummal kapcsolatos nőipariskola konyhahelyisége is a legkorszerűbben van berendezve. Edény felszerelését a győri kereskedők ajándékba adták. Az ebédlőberendezése is céljának mindenben megfelelő.
A lakó és hálószobák — mint minden helyiség ebben az intézetben — rendkívül világosak, könnyen szelőztethetők, higiénikusan, egyszerűen, de ízléssel berendezettek.”
1941. február 1-én került sor az új iskola felszentelésére, melyről így írt a Győri Nemzeti Hírlap 1941. február 2-i száma:
„Gyönyörű tanintézettel gazdagodott Győr
Előkelő közönség jelenlétében szentelte meg dr. Ragats János pápóci prépost az orsolyiták dr. Hómán Ottó Tanintézetét
A Szent Orsolya-rend apácái több mint kétszáz éve telepedtek meg
Győrött és az Apáca utcában álló szép templomuk körött hatalmas
épülettömbbé fejlesztették intézetüket, mely többszáz katolikus lánygyermeket fogad be iskolai falai közé minden iskolaévre.
Tegnap délelőtt mozgalmassá vált az egyébként csendes zárdakörnyék. A Dunaszer, a Bástya utca és az Újkapu utca szögéből emelkedő gyönyörű új intézet ünnepére siettek Győr egyházi és világi előkelőségei, iskolák, intézmények, egyesületek meghívott vezetői és képviselői. A tengerzöld színhatású oszlopos előcsarnokban magyarruhás lányok álltak sorfalat és a kedves nővérek alig győzték fogadni a sok vendéget, kik között többen voltak a kultuszminisztériumból is. Maga a kultuszminiszter és a pannonhalmi főapát sok előkelő pesti vendég elfoglaltság és az időjárás miatt sajnos lemondta érkezését, de a kedves nővéreket megvigasztalta a szeretet és a meleg érdeklődés, mellyel vendégeik örültek a gyönyörű új iskolának.
Polniczky Lipót főispán, mint a kultuszminiszter képviselője az új intézetet Hóman Ottóról nevezte el és Ragats János prépost kanonok, megszentelte a tantermek falára szánt feszületeket és a tornaterem falára fel is illesztette a feszületet.
Máter Váczy Terézia főnökasszony külön köszönetet mondott Megyeri-Meyer Atillának, Marschall Bélának, Erdélyi Ivánnak, mint akik fő részt vállaltak az új iskolaépület megteremtésében.”
A nőipariskolát az 1941-42. iskolai évtől kezdődően fokozatosan Ipari Leány Középiskolává szervezték át. Újabb építkezésre 1941-42-ben került sor, a kert udvar felé történő bővítés formájában. Duna parti új épület 1941-ben helyet ad a Tanítóképzőnek és Ipari iskolának. Ekkor már az orsolyiták intézménye a legnagyobb Győrben, amelyben tanítóképző, leánylíceum, nőipariskola, ipari középiskola, polgári iskola, elemi iskola és óvoda működött. A növendékek száma kb. 1300-1500.
1944-ben a háború alatt a tanítás szünetelt. Az elemi iskola és internátus aknát kapott. Az iskola óvóhelyén 500 menekült kapott védelmet, ellátást.
1945-ben az iskolát lefoglalják orosz kórház céljára. A nővérek ápolnak, a városi kórházban is. A tanítás is hamar megindul. 1944-45-ben 36, 1945-46-ban 38, 1946-47-ben 34 tanítónő kap oklevelet.
1948-ban, az iskolák államosításának évében, a rend tagjainak le kellett mondaniuk a tanítás és nevelés hivatásos munkájáról. A tanító nővéreket az iskolákból kitiltották. Két évig még a rendházban maradhattak. Kézimunkával, varrással, kerti munkával foglakoztak.
Az államosítástól 2004-ig a Rejtő Sándor Fonó és Szövőipari Technikum, később Rejtő Sándor Gimnázium, Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet működött az épületben.
Ma Prohászka Ottokár Orsolyita Gimnázium és Óvoda.
Felhasznált irodalom:
Magyar Építőművészet 1941 / 9. szám
Korabeli újságcikkek a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér gyűjteményéből
