A Szent István Szeretet Otthon

1937. október 7-én avatták fel a Szent István Szeretet-Otthont Győrött a Domb utcai, volt vágóhídi laktanyában.

Győr város az eucharisztikus szentév és Szent István király 900 éves halálának emlékére, elagott szegény polgárok részére nyugodt otthont biztosítani hivatott szociális intézményt, „Szent István Szeretet-Otthont“ létesített.

1936. nyarán kezdték meg a Szent István Szeretet-Otthon építését Végh Pál műszaki rajzoló tervei alapján az egykori vágóhídi laktanya területén, a Domb utca és a Lövőkert (ma Amadé László) utca határolt területen.

Az építőanyagot a lebontott kórházi barakkok s a lerombolt Bástya utca tégla-, ajtó- és ablakanyaga szolgáltatta, amelynek használható részeit, mind beleépítették a Szeretet Otthon épületeibe.

A Győri Nemzeti Hírlap tudósítása 1937. január 24-én.

„Milyen lesz Győr szab. kir. város Szeretet-Otthona ?

Hajlékot csinál több, mint száz gyámolításra szorulónak, az Úristen szállodáját nyitja meg Szeretet-Otthon címen, ahol az anyagi ellátáson, kívül szeretetet, is plántál bele a róm. kat. és protestáns kápolnákkal, Szent Ferences apáca-gondozókkal.

A Szeretet-Otthonra nagy szükség van

Több mint félezer segítségre szoruló egyén van Győrött, akiknek egy része a segélyösszeg fejében családban vagy rokonok között él , másik részét a szociális politikai ügyosztály helyez el eltartásra vállalkozó családokhoz, körülbelül kétszáz olyan magános, elhagyatott szegény van, akik eddig jórészt koldulásból eltek s akikről a magyar norma gondoskodik. Ezek között van vagy száz olyan magára maradt, elszegényedett ember és jobb napokat látott polgárnő
és polgár, akiket sürgősen kell elhelyezni. Ezek közül választják ki elsősorban azt a 40 nőt és 40 férfit, akik a Szeretet-Otthon első lakói lesznek s azokat a fizetni tudó nőket és férfiakat, mintegy tízet, akik biztos, csöndes otthont keresnek öregségükben. Olyan polgárokra is gondolnak akik a város életében tevékeny életet éltek, de az élet versenye letiporta őket, hozzátartozói elhaltak, egyedül maradtak, vagyonkájuk elfogyott s most a nyomornak néznek eléje. Ezeket is ölébe fogadja a szeretet otthona. Lesznek olyanok, akiket a városból folyósított kegydíj ellenében helyeznek el a Szeretet-Otthonba.

Az épület beosztása

Az átalakításra kerülő régi vágóhídi épületet szakbizottságok kedvező véleménye után tervezték meg. A terveket Végh Pál műszaki rajzoló készítette. A két épületszárnyat, a keletit és a nyugatit emeletmagasságra húzták. A nyugati fronton a nőket, a keletiben a férfiakat helyezik el.
Az utóbbiban a gondozó apácák elkülönített traktusban laknak.

A nyugati szárnyban a nők részére lesz az emeleten 10 szoba 50 ággyal, betegszobával; a földszinten kíilönszobák egy vagy két ággyal a fizetők részére, fürdők a nőknek, ebédlő, nappali foglalkoztató, a nagy konyha, amely közös. Van itt még mosogató, éléskamra, ruhatár, mosdók, WC, folyosó és lépcsőház.

A keleti szárnyban ugyanilyen helyiségek lesznek a férfiak részére is.
Ebben a szárnyban lesz a tornyos r. kath. kápolna gyóntató fülkével és sekrestyével; a Szent Ferencrendi apácák elkülönített lakosztálya, ahol hálójuk, ebédlőjük, fogadó-szobájuk (iroda), novicius-szoba és mellékhelyiségek lesznek. Van itt még orvosi rendelő, különszobák, betegszoba.

Ennek a szárnynak különbejáratú protestáns kápolnája is van, fülkével.

Az építés folyamata

A tél folyamán az átalakítás munkái megszakítás nélkül folynak.
A nyugati front tető alatt van, választófalak készülnek, ablakokat, ajtókat raknak be, a kápolnákat, tornyot építik, alakítják.
A rábaparti szárnyvasút töltése felé, az épületszárnyak végén, udvarterületet hagynak, ahol a mosókonyhát, vasalóhelyiséget, hullaházat, pincét, fáskamrákat építik meg.
A kocsibejáratokat a Lövőkért utcán és a nyugati fronton kívül a mező felé vezetik, így az Otthon udvarán kocsiközlekedés nem lesz, hanem parkosítják, így a bennlakóknak szép üdülőhellyé alakítják.

Gyömölcsös, zöldséges kert

Az épület mögött két hold terület van, amelyet a Győr—Sopron—Ebenfurt-i vasút bérel a MÁV-tól. A bérlete 30 évre szól, tehát nem lehetett megvásárolni. A kereskedelmügyi miniszter ígérete szerint a MÁV átadja ezt a területet a városnak a Szeretet-Otthon céljaira. Addig a város bérbeveszi a területet a soproni vasúttól, feltölti s azon gyümölcsöst, zöldségkertet, napozót és hüselőt csinál a menhelyi lakók részére, akik a kertben nyári foglalkozást is találnak s a konyhára szükséges zöldségneműeket megtermelik.

Financiális ügyek

Azt hinné az ember, hogy ez a nagyvonalú Szeretet-Otthon talán, a mai viszonyokhoz mérten, túl sok pénzbe fog kerülni.
A felvilágosítások után azonban látjuk, hogy meglepően kicsi az összeg, alig 15—20.000 P amibe az építés kerül.

Hogyan?
Hát úgy, hogy az építőanyagot a lebontott kórházi barakkok s a lerombolt Bástya utca tégla-, ajtó- és ablakanyaga szolgáltatja, amelynek használható részét, mind beleépítik a Szeretet Otthon épületeibe.

A munkát pedig ínségmunkások végzik. 480 ínségmunkás van foglalkoztatásra kimutatva, akiket, ha máshol nem, hát földmunkánál kell foglalkoztatni. A szakmunkásokat tehát a Szeretet-Otthon építkezésénél foglalkoztatják, úgy, hogy itt a produktív szociális célok elérése érdekében dolgoznak s olyan kiadást alakítanak át nemes célra, amelyet anélkül is ki kellett, volna fizetni. Az okos megtakarítás tehát szembeszökő. Mintegy 30.000 P államsegélyre is van kilátás, úgy hogy a berendezéseire ebből a segélyből lehet kihasítani.”

1937. október 7-én avatták fel a Szeretet Otthont, melyről így írt a Győri Nemzeti Hírlap 1937. 10. 8-i száma:

„Fölavatták a Szent István Szeretet-Otthont

Országos jelentőségű ünnepe volt Győrnek a Szent István Szeretet-Otthon fölavatása. Olyan szociális intézménnyel gazdagodott ezzel a sok szeretettel és lelkességgel, úgyszólván a semmiből készült modern épülettel Győr városa,amelynek a vidéken nincsen párja.

A Domb utcai, volt vágóhídi laktanyában, csütörtökön délelőtt ünnepélyes külsőségek között avatták fel Győr város „Szent István“ Szeretet-Otthonát.
Erre az alkalomra díszes mezbe öltözött a modern építésű, zöldablakos Szeretet-Otthon. Délelőt fél 10 órakor megcsendült a kápolna kisharangja mintegy beköszöntőül a magasztos ünnepségekre. A katolikus és protestáns kápolnában megkezdődnek az istentiszteletek. Breyer István dr megyéspüspök a feldíszített oltár előtt ünnepélyes szentmisét pontifikált a kat. kápolnában. A mise alatt a tanítóképző intézet énekkara egyházi énekeket adott elő nagy sikerrel. Szentmise közben a megyéspüspök szólt a kápolnát zsúfolásig megtöltött hívekhez. A szeretet, a boldog megelégedés és hála csendült ki szavaiból. Az ev. hívekhez Dr. Kapi Béla püspök, a reformátusokhoz Győry Elemér püspökhelyettes intézett beszédet a protestáns kápolnában.

Ezt követően Späth Gyula polgármester ünnepi beszédet tartott, majd átadta az intézményt Mária Klára vezető nővérnek.

1959-ben a Tüdőgondozó került a keleti épületbe, 1961-ben Ápolónőképző Intézet létesült a nyugati épületben.