A Szent Lázár templomrom
1981. novemberében a Káptalandombon folyó építkezések, és a vele együttesen végzett régészeti kutatások során, román kori kápolna (Szent Lázár templom) maradványaira találtak.
A Győri Bazilika déli oldalánál az Apor Vilmos püspök tere közepén találhatóak az Árpád-kori, Szent Lázár plébániatemplom, Győr legrégebbi templomának maradványai.
A félköríves szentélyű templom nyugati részében a karzattartó pillérek alapozása került elő. A földszinti szintje körülbelül 1,5 méter mélységben van a jelenlegi térszint alatt, az alapfalak és az oldalfalak körülbelül egy méter magasságban maradtak meg. A kis-templom egyhajós, a hajóban ülő-pad volt kiképezve kőfalazatból a főfalak előtt, a hajó közepén kőalap volt, feltételezhetően a püspöki trónus alapja. A hajó közepén részben feltárt kő alapú építmény csak háromnegyed kör formájú, a nyugati része egyenes vonalban záródik.
A székesegyház déli oldala mellett kiásott 11-12. századi templom, a várbeli Szent Lázár-plébániatemplommal azonosítható. A templom a Székesegyház építéséig működött, elemeit az építkezésben felhasználták.
A reneszánsz bástyarendszer kiépítése brutális beavatkozást jelentett a középkori város szerkezetébe. Az olasz fundátorok a meglevő adottságokkal láthatóan nem nagyon törődtek; ahol szükségét látták, egész tömböket taroltak le, még a nagyobb épületekkel, templomokkal sem törődtek. Így esett áldozatul a bontásoknak a korábban tűzkárt szenvedett Szent Lázár templom is.
1985-re elkészült a tér kövezése és a templomrom védőpereme is.
Felhasznált irodalom: https://regitemplomok.wordpress.com/2016/04/23/gyor-szent-lazar-templomrom/
