Liszt Ferenc u. 20. a „Zichy-palota”
A győri Liszt Ferenc u. 20. számú Józsa-ház vagy Zichy-palota két egymástól elválasztható épületből áll.
A nagy kiterjedésű, három utcára néző háztömb helyén a XVII. század elején még kilenc ház, illetve telek volt. Ezek nagyobb részben zsoldos katonák, hajdúk és huszárok házai, közülük csak egy volt jelentős: Iszapi Mihály veszprémi kapitányé. Ez a mai kétemeletes házrész helyén állott. Amikor az 1703. évi telekkönyvet elkészítették, a telektömbnek már csak egyetlen gazdája volt, gróf Zichy István. A nagyhatalmú főúr nem engedte meg, hogy a telekkönyv összeállításakor házának adatait feljegyezzék, de a Zichy-levéltár iratai világosságot vetnek a ház történetére. Sarokrésze már 1632 óta a Zichy családé volt. Lassan, sorra megvásárolták a szomszédos épületeket, utolsónak Vásony Márton házát vette meg 1706-ban Zichy Péter. Ő építtette a ma álló épületet Franz Miller „Königliche Pauballier”-rel, a katonai építési hivatal kőművesmesterével. Miller 1720-ban fejezte be munkáját, és 12006 forintot kapott érte. A Zichy-házat 1811-ben Józsa József püspöki jószágkormányzó vette meg. A höbörcsös vakolatú, egyemeletes épületrész sarkán hengeres zárt erkély van, amelyet késő-reneszánsz jellegű, sugarasan elhelyezett torzfejes kőgyámok tartanak. Valószínűleg ez a sarok a ház legrégibb része.
A Lukács Sándor utcai homlokzaton, a földszinten és az emeleten egyaránt, szalagkeretes ablakok sora húzódik.
A Liszt Ferenc utcai főhomlokzaton helyezkedik el a kis kiülésű, fent timpanonnal lezárt rizalit, emeletén két ablakkal. A kosáríves kapunyílás kőkeretének oldalain kőből faragott férfialakok, -atlaszok- csigavonalas oszlopfőket tartanak. A két atlasz és a kapu felett valaha nagyobb erkély állhatott, ennek szobordíszéből való a főpárkány feletti oromzatban a címer és a mellette elhelyezett négy puttó. A mai copf rácsos erkélyt és a mögötte levő, a homlokzattól elütő emeleti részt már Józsa készíttette 1811 után.
A kaputól jobbra az emeleten szoborfülke van, korai barokk Szentcsalád-szoborral.
A kapunyílásban bronz oroszlánfejes klasszicizáló kapuszárnyak vannak.
A tágas kapualj bal oldalán, a lépcsőház bejáratánál újabb atlaszpárral díszített, gazdag kapukeretet találunk, benne finom vonalú vasráccsal.
A kapualj jobb oldalán a Lukács Sándor utcai szárny udvarra nyíló, hosszú, földszinti kora-barokk árkádsora nyílik.
A házat 1960-61-ben állították helyre Manninger Egon tervei szerint. Ekkor a kétemeletes részét jelentékenyen átalakították. A 22. számú házzal szomszédos szélén kis, alig pár tenyérnyi foltban XVII. századi sgraffito díszítést látunk. Ennyi maradt maradt az egykor nyilván gazdag és díszes késő-reneszánsz – kora-barokk homlokzatból. A többit a korábbi és a legutóbbi helyreállítás alkalmával, mit sem sejtve, leverték. Az emeleten a sarokerkély ablak-kávájában barokk díszítő festés került elő.
A házon emléktábla hirdeti, hogy a XIX. század elején itt lakott győri tankerületi főigazgató korában Fejér György történetíró. Győri joghallgató korában a házban volt szállása Deák Ferencnek és Batthyány Lajosnak, az első felelős magyar kormány miniszterelnökének.
Felhasznált irodalom:
Jenei – Koppány: Magyar műemlékek – Győr, 1964
