Széchenyi tér 5. sz. az „Apátúr-ház”
Az 1617. évi telekkönyv szerint az épület telkén kilenc ház állott.
A Széchenyi tér 5. számú háza az egykori Apátúr-ház. A hatalmas, három utca által határolt épület telkén ebben az időben (XVI. század) több kisebb ház állott. Elsőnek a piaci oldalon a Szent Móric-, majd 1831-től Apátúr-, ma (1948-tól) Stelczer Lajos utca sarkán álló és nyilván téglából épített kőházat említik, mint Malatesta Benedek német zászlótartó házát. Ez a ház a XVII. század elején Beccaria Virgil nagy vagyonú kereskedőé, aki 1635-36-ban Győr városbírája volt. Az 1617. évi telekkönyv szerint az épület telkén kilenc ház állott, amelyekből kettő volt Beccariáé. A telektulajdonosok egyike, a Szent László (Múzeum) közben, Nyéki Vörös Mátyás, aki Balassi Bálint mellett a régi magyarság legtöbb kiadásban olvasott költője. Beccaria 1636. március 14-én kelt végrendeletében házait feleségére és leányaira hagyta. Unokája Niedermann János Mihály győri polgár 1668. június 9-én a házakat elcserélte Gencsy Egyed pannonhalmi főapát Szent Miksa (Rákóczi) utcai házával. A pannonhalmi főapátok a telken levő többi házat egymás után megvásárolták. Az utolsó házat 1733-ban Sajghó Benedek főapát vette meg. 1741-42-ben kerül sor a házak egybe-, illetve újjáépítésére. Amikor a bencés rendet 1786-ban II. József császár feloszlatta, a katonai kincstár tette rá a kezét. Előbb kaszárnyának akarták igénybe venni, de végül is katonai árvaházat helyeztek el benne. 1802-ben ismét a visszaállított rend tulajdona lett, majd 1816-ban királyi parancsra a győri papnevelő céljaira adták át. Mivel helyreállítására és átalakítására nem volt pénz, mint bérházat értékesítették. 1857 végén Simor János győri püspök itt helyezte el a kis-szemináriumot. 1862-ben készült el a homlokzaton az „ISTEN SZEME” szimbólum.
1910-ben a tanítóképző intézet internátusa és a középiskolások tápintézete kapott benne otthont.
Tóth János könyvesboltjáról ITT
1948-ban őszén a Xantus János Múzeum otthona lett. Földszinti főhomlokzatát 1950-51-ben, oldalhomlokzatait pedig 1960-61-ben állították helyre, Fátay Tamás tervei alapján.
Az egyemeletes épület homlokzatát a kapu és felette a barokk pompának minden szépségével kiképzett erkély osztja ketté. A kapu kihajló íve egybekapcsolódik a három konzolon nyugvó zárt erkéllyel, amelynek két oldalán, a konzolokon, díszes vázák állnak, mögöttük, kagylóval fedett fülkében balra Szent István, jobbra Szent Benedek szobra áll.
Felhasznált irodalom: Jenei – Koppány: Magyar műemlékek – Győr, 1964 / Jenei Ferenc: Régi győri házak, 1959
