Költözés a Győr-szigeti gettóba, 1944
A Wehrmacht és a német biztonsági erők 1944. márciusi bevonulása után a megalázó, erőszakos intézkedések gyors iramban követték egymást. Győrben a gettósítást május 13-án rendelték el, s a következő napokban, 15-én és 16-án ismét névjegyzékek készültek. A Dunántúli Hírlap szerint a gettóval „Győrött is megoldották a zsidók lakhelyének kérdését”. Kezdetben csak a közel 5000 győri és környékbeli zsidót, majd később az egész vármegye zsidóságával együtt összesen 6000 zsidót zártak be ide. A járásokból, városokból és községekből ideérkező zsidókat Mosonmagyaróvártól, Győrszentmártonon, Téten, át a legkisebb faluig a csendőrség és rendőrség emberei kísérték a vármegye székhelyére.
A Gestapo kérésére 1944. június 6-án a gettót a Budai úti barakkokba terelték át. Ezután történt meg a nők testi motozása, amit általában a legegyszerűbb és fertőzés veszélyt magukba hordozó módszerekkel hajtottak végre a lányoktól az idős asszonyokig mindenkin. A cél a megalázáson kívül az volt, hogy a zsidók semmiféle értéktárgyat ne vihessenek magukkal. 1944. június 11-én és 14-én történtek meg a bevagonírozások. Általában 60-80 ember gyömöszöltek egy-egy marhavagonba, amiket. Auschwitz-Birkenau táboraiba indítottak. A vármegyéből mintegy 6295 fő lett deportálva vagy elhurcolva, közülük 4956 főt gyilkoltak le. A győriek közül 3600-3900 fő lett halálgyárakban és harcmezőkön elpusztítva. A győri izraelita közösség több mint 80%-a veszett oda. Ezt tetézi, hogy közülük mintegy 385 fő 14 éven aluli gyerek volt, és ráadásul 20-an még az egyéves kort sem érték el.
A győri zsidóság története ITT OLVASHATÓ
Ismeretlen fotós képei a költöztetésről (ha valaki tudja a nevét, kérem írja meg)
A képek forrása ismeretlen.
2 hozzászólás