A Széchenyi híd építése
1979 november 3-án adták át a forgalomnak a Mosoni-Dunán átívelő Széchenyi István hidat.
Egy 1970 december végén megjelent újságcikk így adott hírt a hídról: ,.A napokban jóváhagyták egy új Duna-híd és a 14. számú főközekedési út meghosszabbításának 140 milliós programját. A 14-es út Révfaluból vezet ki a csehszlovák határra. A jelenlegi vízügyi telep mögötti részen korszerű csomópontot képeznek ki. A Szigetköz felől érkező forgalom találkozik itt a Csehszlovákia felől érkezővel és egy új Duna-hídon keresztül áramlik be a városba. Ez a híd a kétoldali felüljáróval 575 méter hosszú, négy nyomsávos lesz. A meghoszszabbpdott 14-es út vége a Magyar Vagon- és Gépgyár közelében kialakított csomópont lesz.”
Előzmények
„A révfalui híd 1928. július 17-ei felavatása előtt röviddel, miután elvégezték a híd terhelési próbáit, a gyalogosforgalom előtt megnyitották a hidat. Ezután megkezdték a 23 évvel korábban épült fa gyaloghíd elbontását. A fahidat az 1914-es tervek szerint a Vagongyárral szemben akarták felállítani, hogy ily módon tovább szolgálja a gyalogosforgalmat — ezúttal Révfalu és Gyárváros között. Azonban a fahíd erre az időre már annyira tönkrement, hogy a megelőző esztendőkben a sorozatos javítások ellenére életveszélyessé vált rajta a közlekedés, így közlekedési célokra oda áthelyezni nem lehetett.
Tehát az újabb Mosoni-Duna-híd létesítésének gondolata régóta megvolt.
Létezik olyan 1928-ban kiadott hivatalos használatú várostérkép, amelyen a majdan megvalósítandó híd helye és a hozzá vezető utak nyomvonala már megjelenik. Érdekes volt, hogy a megépült híd és utak tervezői szinte azonos helyen javasolták az elhelyezést, noha feltehetően az említett elképzelést nem ismerték. Volt olyan elképzelés is, hogy az új híd keletebbre az Ipar-utca folytatásaként került volna megépítésre kimondottan Győr észak—déli átmenő forgalmának tehermentesítésére, összhangban a medvei Duna-híd és az Ipar úti felüljáró építésével. Ez a megoldás sem város érdekeit, sem a Kossuth-híd tehermentesítését nem szolgálta volna. (Akkor épült a főiskola is)
Az új Mosoni Duna-híd a régitől mintegy 600 m-re keletre fekszik, a Belváros keleti szélén és Révfalu közepe táján.” (Győr-Moson-Sopron megyei hidak története – 1993.)
„Az ország első olyan hídja épül Győrnél a Mosoni-Dunán, amelyet a helyszínen gyártott betonelemekből építenek. A feljáróhidak elemeinek elkészítésére előregyártó üzemet építettek. A módszert először alkalmazzák hídépítésnél hazánkban.” (Kisalföld, 1976. 08. 01.)
A Kisalföld napilap rendszeresen beszámolt a Széchenyi híd építéséről.
Képgaléria az épülő hídról a Lechner fotótár képanyagából.
