A Tulipános iskola
A Tulipános iskola építése 1910 november 4-én kezdődött és 1911 szeptemberére el is készült az épület.
1905. január 1-jén Révfalu községet törvénnyel egyesítették Győrrel, ekkor lett Győr V. kerülete. A városrész lakosságának száma növekedésnek indult, 1910-ben 3870 főre gyarapodott. Hamarosan felmerült egy új elemi iskola felépítésének szükségessége. 1907-ben Wennes Jenő polgármester bejelentette, hogy a tervek készen vannak, melyeket a Vallás- és Közoktatási Minisztérium készíttetett. 1908-ban jelölték ki a leendő iskola helyét, majd 1910-ben Barcza Dániel építőmester nyerte el a pályázatot a munkálatok elvégzésére. Az iskolaépítés költségeire a közgyűlés 160.000 koronát biztosított.
„A révfalusi iskola építése. A révfalusi iskola építésére kiírt pályázatra beérkezett ajánlatokat a mérnöki hivatal átszámította. Az építészeti bizottság ma délelőtt ülést tartott Höfer Vilmos dr. tanácsos elnöklete alatt, s előterjesztést tett a munkálatok kiadására. A kőműves a földmunkát Barcza Dánielnek, a vasmunkákat Sándori Nándor és fia cégnek, az ácsmunkákat Schlosser Wurda Teréz utódai cégnek és a vízvezeték és csatornázási munkákat Hauzer Györgynek javasolják kiadni.” (Győri Hírlap, 1910. 09. 27.)
A Győri Hírlap 1911 szeptember 17-i száma részletesen tudósított az új iskolaépületről.
Pénzes Dávidtól kaptam az alábbi különleges fotókat az új révfalusi iskoláról:
Az L alakú, egy emeletes főépület a kor szecessziós építkezési stílusának jegyeit képviseli, a majolika díszeket a Zsolnay cég szállította. A hozzáépített földszintes három szobás igazgatói és egy szobás altiszti lakást a város megbízásából Kádár Jenő győri mérnök tervezte. Az iskola a magyar szecesszió népies irányzatának kiemelkedő vidéki alkotása, a stílus egyetlen győri emléke. Értékei miatt a város egyik kiemelkedően fontos építészeti remeke, 1985 óta műemléki védelem alatt áll.
Az új iskola az Állami Elemi Népiskola nevet kapta. Első igazgatója 1923-ig Ujlaki Géza volt. Megnyitásakor 400-450 gyermek tanult a padokban. A lányok és a fiúk külön kapubejáraton át külön osztályokba jártak, 12 csoportban folyt a tanítás.
A tandíj évi 50 fillér volt, az év végén a tanulóknak záróvizsgát kellett tenniük. Főbb tantárgyak I-III. osztályban: hit- és erkölcstan, magyar nyelv, számtan-mértan, éneklés, rajzolás és testgyakorlás. A felsőbb, IV-VI. osztályokban tanítottak még történelem- és alkotmánytant, földrajzot, egészségtant és háztartástant. Az érdemjegyek 1-től 5-ig terjedtek, a legjobb osztályzat az egyes volt. Osztálytanítók oktattak minden tantárgyat, a hittant pedig Senkovics Bertalan plébános. Két részből állt a napi tanítás: reggel 8-tól délig és délután 2-től 4-ig. Közben hazamentek ebédelni, bár a távolabb lakó gyerekek az iskolában fogyasztották el otthonról hozott ebédjüket, közben a fegyelemről az altiszt gondoskodott.
Köszönet Pénzes Dávidnak a régi fotókért.
