Gyárváros

A kiskúti mulató

2024-06-21

Győr keleti szélén a Budai országút melletti Kiskúton 1860-ban már épített mulató várta a szórakozni vágyó közönséget.

A Budai országút mellett, egymástól nem nagy távolságban két vendéglátóhely is működött.

Vélhetően a 18. században alapított Galamb vendégfogadó, az országút mellett, a Duna partján építette fel a ma már névtelenségbe burkolózó vállalkozó. A vendéglő a folyón és az országúton közlekedő kereskedők, utazók beszálló vendéglője, éjszakai szállást, ételt, italt kínáló fogadója, szórakozóhelye volt.

A Budai országút a Galamb mellett. 1856. (Térképrészlet)

1860-ban Beöthy Károly városi képviselő a Törvényhozási Bizottság ülésén azt javasolta, hogy évente egyszer ünnepelje meg a város a vár töröktől való visszafoglalását. A győri búcsúvá emelt népünnepély helyszínéül a volt Galamb csárda környékét jelölte meg, és a búcsú időpontját Húsvét hétfőjét javasolta. A terv megvalósult és a népünnepély egyre népszerűbb lett. A győriek minden évben tömegestül sereglettek ki a Kiskútnál elterülő füves területre, s hatalmas mulatságokat csaptak.

A kiskúti mulatóhely a Galambtól nem messze annak konkurenciájaként alakult és fejlődött. Az évek óta a Galamb vendéglőnél Húsvét hétfőjén tartott Győr városi búcsúk súlypontja folyamatosan Kiskútra tevődött át. 1860-ban már épített mulató várta a szórakozni vágyó közönséget. Egy ideig mindkét helyen rendeztek mulatságokat. A módosabb réteg a drágább, jobban felszerelt kiskúti mulatókertet választotta, a szegényebbek változatlanul az egykori Galamb fogadónál múlatták az időt.

1866-ban a kiskúti mulató két bérlője Vierzigmann és Landherr, akik új tekepályát avattak és a Széchenyi térről jutányos árak mellett társaskocsit indítottak Kiskútra.

1871-ben Wiedemann József, 1879-ben Czeloth János a vendéglő bérlője. 1889-től Stefan Fetter működteti a mulatóhelyet. Egy érdekes történet Stafán bácsi idejéből:

1903-ban Payer Károly kiskúti vendéglős ajánlata olvasható a helyi lapokban. „Szegedi halpaprikás és pancsovai rizsen sült halat” kínált vendégeinek.

1901-ben omnibusz, 1905-ben hajó is szállította a közönséget Kiskútra.

„Sör forrás Kis kút” (Képeslap Torma Attila gyűjteményéből)

„— Kiskút bérlete. A múlt évben annyi zavar és viszásság volt Kiskút bérletével, hogy a közönség szinte elszokott a város egyetlen kiránduló-helyétől. Az idény közepén megakadt a hajóközlekedés s nem gondoskodott senki a kedvező omnibusz járatok életbe léptetéséről. A múlt évi mulasztást van hivatva pótolni az idei bérbeadás, hogy a Kiskút megkedvelését s a kiránduló közönség kényelmét biztosítva oly forgalmat teremtsenek, hogy az új helyiség, megépítésével a város anyagi hasznot is húzhasson a bérletből.
A vendéglőre ez évben beadott bérleti ajánlatok közül kiemelkedik Prüger Gyuláé, a Lloyd kávéház és étterem tulajdonosáé. Prüger Kiskuton minden kávéházban kapható italt, hűsítőt, kávét, bort, tejet, vajat, fagylaltot stb. hajlandó künn a győri árakon kiszolgálni. Egyúttal szövetkezve Kováts Dezső győri csemegekereskedővel, egy felállítandó sátorban csemegét, sajtot, hideg felvágottat, s miután ehhez hasonló ételt a győri 25%-al magasabb előre megszabott árban — 20 fillértől — eladni. Rendez omnibusz járatot hétköznapokon is, a kivitel 20, behozás 30 fillérért számítva, Kiskuton uj asztalokat padokat állít fel saját költségére. Mindeme feltételek betartásának biztosítására 500 korona óvadékot tett le. Ezek ellenében kéri, hogy a kiskuti vendéglőt részére három évre díjtalanul engedjék át, de úgy, hogy ő az első év végén lemondhat a bérletről s ez esetben a város féláron átveszi berendezéseit. Prügeren kivül a kiskuti vendéglőre a következők adtak be bérleti ajánlatot: Stefanics János 300 K, özv. Kitlesz Ferencné 135 K, Láng Antal 300 K, Singer Adolf 260 K, Tóth Mihály 240 K, Brausz János 200 K és Csiszár Imre id. 300 K bérlet mellett.” (Dunántúli Hírlap, 1906. 03. 25.)