Hotel Klastrom

1987. november 28-án adták át Győr második szállodáját a Klastrom Hotelt az egykori karmelita kolostor műemlék-épületében.

Az épület rövid története:

” A sarutlan karmelita rend magyarországi letelepítésére 1697-ben hoztak döntést Bécsben, és még ugyanabban az esztendőben megérkezett az első rendházfőnök, Adolf atya a Rába partjára. A Perger-féle házat, valamint a katonai építészeti hivatalt kapták meg a szerzetesek. Az épületek meglehetősen rozzant állapotban voltak, így rövidesen újjá kellett építeni. Athanáz testvér (Witwer Márton), jeles barokk építész terveit 1714-ben hagyták jóvá. A négy szárny építése 1717-ben kezdődött és 1732-ben fejeződött be. Ez idő közben készült el a templom, amelyet 1725-ben szenteltek fel.”

A hazai egyházi rendek 1950-es feloszlatását követően a karmeliták hajdani szállása sokféle funkciót látott el. Helyet adott az üzemi vendéglátók konyhájának. éttermének, volt ott 16 szükséglakás, a pincékben gombát tenyésztettek, ahol csak hely akadt raktárakat rendeztek be. A ’70-es évek végén már egyre többször került napirendre a téma: mi legyen a barokk építészet e remekéből? Képtártól kulturális célú hasznosításig sok ötlet látott napvilágot, szállodává történő átalakításáról 1979-ben a későbbi tervező Varga István beszélt először.

1982-ben elkészült a tanulmányterv, de pénz nem volt a kivitelezéshez. Ekkor talált egymásra az Országos Műemléki Felügyelőség és a Volán Vállalatok Trösztje, megalakították a Volán Hotel Vendéglátó Társaságot.

A Rába-part felőli utólagosan (1880 körül) épített manzárdot elbontották az átalakítás során.

A ’80-as évek elején már elég rossz állapotban volt épület, néhol meg kellett támasztani.

A terveket Varga István Ybl-díjas építész készítette, a belsőépítész Vági Ervin, a statikus Krizsánszky Lajos, az épületgépész Kovács István, a villamos tervező Egyházy Gábor, a kerttervező Dercsényi Pálné volt.

1984. november 13-án írták alá az indító jegyzőkönyvet, az építők 1985. februárjában kapták meg a területet, a tényleges kivitelezés 1985. szeptemberében kezdődött el, a műszaki átadásra 1987. októberében került sor.

Imre Béla írása az építkezésről a Kisalföld napilap, 1987. február 17-i számából:

A GYÁÉV vállalta el az építés-szerelés mintegy háromnegyed részét, a maradékra 56 (!) vállalkozóval kellett szövetkezni. Köztük állami vállalatok, szövetkezetek, gmk-k, kisiparosok. És művészek sora: Lehoczky János iparművész, Klézl Marina üvegművész, Meződy Ö. István fotóművész, Tótfalusi László ötvösművész. A bútorzatot hat gyár szállította, kiemelkedő szerepet vállalt a győri CARDO Bútorgyár, amely egyedi tervek alapján gyártotta a vendégszobák berendezését.

Már 1984. nyarán kinevezték igazgatónak Inkey Istvánt, aki a megnyitó után így mutatta be a szállodát:

„- Háromcsillagos szállodánkban 42 zuhanyzó, illetve fürdőszobás vendégszobánkban összesen 104 ágyunk van. Több mint 60 fős a személyzetünk. Nemcsak szállólakók, hanem bárki igénybe veheti 80 személyes éttermünket, 60 személyes sörözőnket és az udvari 60 személyes teraszunkat. Ezek egyébként kiemelt másodosztályú árakkal dolgoznak. De ugyancsak mindenkit várunk a szaunába, szoláriumba, reprezentatív tárgyalótermünk is rendelkezésre áll. Szemben a főbejárattal 28 saját parkolóhelyet biztosítunk autós vendégeinknek.”

Az udvart eredeti tervek alapján újították fel. Helyreállították a díszkutat, az épület udvar felőli részén a napórát, mely pontosan mutatja az időt.

Az épület eredeti, úgynevezett barokk sárga színét kapta vissza.

Felhasznált irodalom:

Kisalföld napilap, 1987. 02. 17. és 1987. 11. 28-i számai