A Sport alias Kulák vendéglő
Gyárvárosban a Munkás utca és a 22. (1927-től Kölcsey) utca sarkán működött vendéglő 2014 májusáig.
Fogalom a gyárvárosi „Kulák”, aminek neve hivatalosan Sport italbolt volt, a háborúig pedig „Lengyel-féle vendéglőnek hívták az akkori tulajdonos után.
1913-ban Kapuváry Miklós építtetett házat Gyárvárosban a Munkás utca 2. szám alatt.
1922-ben Lengyel József tulajdonába kerül, aki a 22. (Kölcsey) utca felé vendéglői helyiséggel bővíti ki a házat.
1929-ben újabb bővítés, udvari tekepályával egészül ki a vendéglátóhely.
„Tekeverseny. A gyárvárosi Szent Imre herceg Levente Egyesület folyó évi augusztus hó 4-én, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel (szentmise után) a Lengyel-féle vendéglő kerthelyiségében lévő tekepályán versenyt rendez. I. díj egy értékes 6 személyes evőeszköz-készlet dísztokban, II. díj egy asztali diszóra, III. díj egy hordó sör. A versenyen 18 éven aluliak részt nem vehetnek. A tiszta jövedélem a Levente-Otthon céljaira lesz fordítva.” (Dunántúli Hírlap, 1929. 08. 04.)
Az 1920-as és 1930-as években rendszeresen tartottak táncmulatságokat és tekeversenyeket a vendéglőben.
A II. világháború után Szabó Kálmán érsekújvári vendéglős tulajdonába kerül, akiről a „KULÁK” becenevet, kapta.
„A dédapának, Szabó Kálmánnak Érsekújváron hatalmas vendéglője volt, kitelepítették őket 1948-ban. Itt, a gyárvárosi házban pedig svábok laktak, akiknek szintén menni kellett. Az érsekújvári vendéglő fejében kapta dédapa a Kölcsey utca 3-at, s a nagyapa mesélte róla, hogy amikor a vonatról meglátta a Városházát, keresztet vetet, mert azt hitte, az a Bazilika. Feltűnő jelenség volt magas kucsmájával a szegény munkásnegyedben, három teli vagonnal érkezett, míg más kitelepítettek három bőrönddel jöttek. A vagonok fával, szénnel voltak megrakva, azt lerakta az udvaron, amire a környék lakói sorban jelentek meg a kapuban, mert azt hitték, tüzép nyílt. Így aggatták rá a nevet – avat be a Kulák-titokba Pető Judit. Viszont rejtély maradt, hogyan tudta a dédapa Budapesten elintézni, hogy megmaradjon a ház tulajdonjoga. Az üzemeltetést vették el tőle 1951-ben, az államosításkor. Így mindössze három évig vezette vendéglőjét, aminek épületéről a Vaszari- és Nyári-család – ha taxival megy haza – ma is azt mondja a sofőrnek: „a Kulákhoz legyen szíves.” (https://ujszo.com/gyor/kattintas-a-regi-gyorre-dedapam-miatt-hivtak-kulaknak-a-vendeglot-galeria)
A vendéglő bezárása után lakóházzá alakították át az épületet.
Az épület tulajdonosai szerint a kis forgalom tette be a kaput a kocsmának. „Két fő oka is volt a lejtmenetnek. A kilencvenes évektől egyre kevesebben jártak ki az ETO-meccsekre, másrészt 2004-ben a vagongyárat lebontották a Budai úton” – mondja Pető Judit.
„Teljesen átalakítottunk mindent a testvéremékkel és a családjával 2014-ben – utal Nyáriné Pető Ildikóra és Nyári Gáborra. „Mindenkinél vannak gyerekek, náluk kettő, nálunk három. Ikerházzá építettük át a Kulákot, az ajtót arrébb helyeztük és beköltöztünk”.
A mostani nappali volt a kocsma főbb helyisége az asztalokkal. A család jót mulatott eleinte azon a tényen, hogy ma az étkezőasztal áll a kocsmai vécék helyén. A tetőtéri lakrészhez vezető lépcső mellett volt a söntéspult.
„A ház ma is mindenkinek Kulák. Egyszer – emlékszem – itt teáztunk az anyukámmal és az anyósommal, hirtelen kinyílt az ajtó, belépett egy bácsi. Kezében volt egy kötélfülű szatyor, azt szépen letette a fal mellé, majd indult a „pult” felé, amikor meglátott minket. Annyit mondott: „Pardon, ez nem kocsma?” – meséli Pető Judit.
Képgaléria a bezárt Kulák vendéglőről:
Kezdődik az átalakítás:
Kapcsolódó bejegyzés. https://ujszo.com/gyor/kattintas-a-regi-gyorre-dedapam-miatt-hivtak-kulaknak-a-vendeglot-galeria
Köszönet Győr Megyei Jogú Város Levéltárának a tervrajzokért és Pető Juditnak a fotókért.
