Tűz a Győri Gázgyárban, 1966
1966. május 3-án, déli egy óra után néhány perccel a propán-bután gáz fejtése közben a csatlakozó vászongumi-tömlő kirepedt és a vasúti tartálykocsiból a propán-bután gáz ömleni kezdett.
A propán-bután gáz a levegőnél nehezebb, és – először a föld felszínét öntötte el. Pillanatok alatt elérte a közeli városi gázgenerátorokat, és a generátortűztől lángra lobbant. Harminc-negyven méteres lángnyelvek csaptak a forró májusi délben az ég felé, és a gázgyár pillanatok alatt rekkenő hőséget sugárzó kályhává változott. A közelben dolgozók közül e néhány pillanat alatt lejátszódott esemény alatt öten égési sérüléseket szenvedtek. Az egészségügyi személyzet nem hivatalos közlése szerint két gázgyári dolgozó, Bödök Károly és Menyhárt György sebesülése igen súlyos.
Fotó: Kulcsár László
Fotó: Kulcsár László
A tűzoltókat és a mentőket azonnal riasztották, és azok tüstént kivonultak. A még mindig magasra csapó lángnyelvek akkor már a szomszédos, kétszáznegyven tonnás gáztartály oldalát nyaldosták. Ebben a tartályban a város háztartásait ellátó gázt tartalékolják.
Fotó: Kulcsár László
Az egyszerre tíz irányból is fecskendező tűzoltók nem boldogultak a tűzfészek oltásával mivel a víz a gáztüzet jóformán nem oltja.
Fotó: Kulcsár László
Emresz Tibor főmérnök csuromvizesen a tűzoltófecskendőktől, egy szál köpenyben behatolt a lángnyelvek közé, kockáztatva életét, elzárta a vasúti tartálykocsi csapját, és aztán ő irányította tovább az oltási, mentési munkálatokat. A tűz lángjai egyre kisebbedtek, amint fogyott az éghető anyag, és lassanként az utolsó piros nyelv is kialudt. Több mint egyórai megfeszített és derekasan összehangolt munkával sikerült megfékezni a gázgyári tüzet. Sikerült megmenteni a városi gáztartályt, aminek esetleges robbanása katasztrófát okozhatott volna. A tartályt és a vele szemben lévő generátort még jó ideig fecskendezték a tűzoltók, hogy hűtsék őket…
A gáztartály hűtése Fotó: Kulcsár László
A gáztartály hűtése Fotó: Kulcsár László
Emresz Tibor főmérnökkel a lakásán beszélgetett a Kisalföld munkatársa. Arca, ruhája merő kátrány, szemöldöke megpörkölődött egy kicsit. Felesége remegő kézzel, fehéren az izgalomtól és az átélt látványtól segítette le bátor férjének beszennyeződött ruháit. Arra a kérdésre, hogy miként volt mindehhez bátorsága, a főmérnök ezt felelte:
– Ehhez nem bátorság, hanem kötelességtudat kell elsősorban. A kötelességemet teljesítettem, védtem a rám bízott gyárat. Ami tőlem tellett, megtettem.
A pillanatok szülik a drámát és hőseit. És most, az újság hasábjain keresztül köszöntjük – elsősorban Emresz Tibor főmérnököt, aki, úgy véljük, kitüntetést érdemel hőstettéért – és mindazokat, akik részt vettek a gázgyári tűz megfékezésében Egyben kívánunk a gazgyári tűz sérültjeinek mielőbbi felépülést.
A Kisalföld napilapban, 1966. május 4-én megjelent „Tűz a Győri Gázgyárban – A pillanatok szülik a drámát és hőseit” cikk alapján. Az eredeti cikk szerzője Kulcsár László
Remek oldal.
Köszönjük