Az olajgyári Lina-mozdony


1945 áprilisától az olajgyári Lina-mozdony közlekedett a két felrobbantott Rába- és Rábca-híd között.

A Kisalföld napilap, 1962. 07. 07-i számából:

„Hazánk első villamosított vasútvonala Budapest – Hegyeshalom között épült. A híres Kandó-mozdonyok röpítik a vonatokat, gyorsan, kényelmesen lehet errefelé utazni. Két óra alatt Kelenföldről Győrbe lehet jutni. Nem így volt ez az 1945 április 4-e utáni időkben. A vasútvonal hídjait a fasiszta alakulatok felrobbantották, a felsővezeték rengeteg dróthalmazba gubancolódott, a porcelánszigetelők szétzúzva, az alállomások elpusztítva; a villamosüzemnek jó időre vége szakadt.”

*

„A győri Rába vashíd és az abdai Rábca vasúti híd a vízben hevert.”

*

„Sokadmagammal nekem is útra kellett kelnem – írja a cikk írója Dr. Horváth ÁrpádGyőrből kigyalogoltam a Rábához. A vizbezuhant, összegörbült vasgerendákon átmásztam a rohanó, zúgó víz fölött. A túlsó oldalon kis vonat állt, azaz néhány teherkocsi, – előtte kicsiny ‘kávédaráló’ füstölgött magabiztosan. A vasutasok kihozták az Olajgyárból az 1880-ban Wienerneustadtban gyártott mozdonyt és megindították a forgalmat a Rába és a Rábca között.”

Az alábbi képen pirossal jelöltem a Lina-mozdony útvonalát.

A Lina-mozdony útvonala pirossal jelölve (Kép: Magyarország Katonai Felmérése 1941)
Az olajgyári Lina-mozdony (Kép: Hungarian locomotives / Magyar mozdonyok facbook oldal)

„Megható volt a zsúfolt kis vonaton utazni. Pöfögött a kis LINA – ez volt a mozdony neve – és vitte a vonatot a Rábcáig. Ott az utasok lekászálódtak, átmásztak a hídroncsokon és a túlsó oldalon hasonló kis gőzmozdony ugyancsak pár kocsis szerelvényt vonszolt nagy buzgalommal Hegyeshalom felé. Ugyanakkor a túlsó parton már gyülekeztek az emberek, hogy a győri ‘vonatra’ jussanak. A nyugat felől érkező utasok felmásztak a kocsikra, a tetőkre és megindult a vonat óvatosan tolatva visszafelé Győrbe. Európa legmodernebb villamosvasúti vonalán a Kandó helyett a Lina vonszolta a kocsikat, de az élet nem állt meg. Nemsokára elkészültek a vasúti szükséghidak, s most már nagyobb gőzmozdonyok lihegtek a vonatok elején, majd újjáépült az egész vonal. A Lina visszavonult régi munkahelyére.”

Az épülő új Rába vasúti híd 1964-ben

„A Lina hősiesen kitart ma is és nyolcvan esztendejével meglepő fürgeséggel vontatja az Olajgyár vagonjait. Ha érezni tudna, bizonyára félve gondolna a feltünedező Diesel lokomotívokra, amelyek előbb-utóbb kiszorítják szerény foglalkozásából. Mi lesz vele? Az, ami olyan sok pótolhatatlan műszaki értékünkkel: ócskavasba megy. Hacsak … Ha csak idejében észre nem veszik és Győrött, az állomáson méltó helyen fel nem állítják, mint a hősi idők derék munkását, a gépkorszak egyik veteránját. Megérdemelné.”

Sajnos nem érdemelte meg. A Győri Növényolaj- és Szappangyár „Lina” ipari szertartályos gőzmozdonya bontásra ítéltetett 1962-ben.

A Lina bontása 1962-ben (Fotó: Josef Otto Slezak)

Felhasznált irodalom: Kisalföld napilap, 1962. 07. 07. Dr. Horváth Árpád cikke

Győri Növényolaj- és Szappangyár „Lina” ipari szertartályos gőzmozdonya (40 km/h, GySEV IX. osztály 32 pályaszám 1923-ig, gyártó Sigl, Bécsújhely 1885) forrás

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

5 − 1 =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját