Gyalogos aluljáró szépséghibával


1979. augusztus 31-én adták át a gyalogos aluljárót Adyváros (Bacsó Béla út / Tihanyi Árpád út) és a József Attila lakótelep (Jereváni út) között húzódó vasútvonal (MÁV 10-es és 11-es) alatt.

1979 tavaszán kezdődött meg az aluljáró építése, melyet az iskolakezdésre át is adtak.

A gyalogos aluljáró építése (Kisalföld, 1979. 06. 09.)

A Bacsó Béla (mai nevén Tihanyi Árpád) út végén lévő vasúti átjáró a két lakótelep kiépültével szűkké, korszerűtlenné vált.

I

A megnövekedett forgalom miatt szükségessé vált az átjáró korszerűsítése. Az út kiszélesítése, a karos sorompó fénysorompóra cserélése és gyalogos aluljáró építése. Az aluljáró különösen fontos volt, mivel az 1978. szeptember 2-án átadott Konini úti Általános Iskolába (Szabadhegyi Közoktatási Központ) nagyon sok gyerek járt Adyvárosból.

A Kisalföld napilap 1979. szeptember 6-i száma így írt az új gyalogos aluljáróról:

A kismamákról megfeledkeztek

Aluljáró ‘szépséghibával

Drága pénzért félmegoldás

Megépült Győrben egy aluljáró. Az egymástól vasútvonallal elválasztott Adyvárost és József Attila lakótelepet köti össze. A gyalogosok számára készült, a lejárók szélén keskeny vályúkkal, amikbe a kerékpárt lehet tolni. Biztonságossá vált a vasúton való átkelés, nem kell a sínek között mászkálni. Vagyis … Van egy kellemetlen „szépséghibája” az aluljárónak. Tervezésekor, építésekor nem számoltak a gyerekkocsisokkal – amelyek pedig nem ritkák errefelé, lévén, hogy a két új lakótelepen zömében fiatal házasok élnek. 

Úgy gondolná az ember, ha már a nem kevés pénzbe kerülő aluljáró építésébe fognak, azt azzal a céllal teszik, hogy a vasutat szintbe csak a gépjárműforgalom keresztezze. Nos az aluljáró kész, mehetnek rajta a gyalogosok. A gyermekkocsit tolók kivételével. Nekik ugyanis a kocsit kézben kell le-felcipelni a lépcsőn.  Azaz nem kell, hiszen áttolhatják a síneken, a gyalogosok számára készült – a meggondolatlan átszaladgálást akadályozó – labirintuson keresztül. A kerékpárosok meg áttekerhetnek az úttesten, semmi sem tiltja.”

Aluljáróban vagy síneken (Kisalfold, 1979. 09. 06.)

„Július 5-én a városi tanács, a tervező, beruházó, kivitelező vállalat vezetői helyszíni szemlén győződtek meg az építkezés haladásáról. Akkor valakinek eszébe jutott, s a szemle valamennyi résztvevője nem kis meglepetéssel tapasztalta: az aluljárón nem lehet áttolni a gyerekkocsit. Ezután tervezők, építők vizsgálták mit lehet tenni. Semmit. A lejárókat a közművek miatt nem lehet meghosszabbítani, a meglévő lépcső pedig túl meredek ahhoz, hogy valamelyik szélén simára betonozott átjárót készítsenek a gyerekkocsiknak.

Az aluljáró így komoly vita tárgya lett, kérdések és magyarázkodások hangzanak el. A kérdések az egyszerűbbek:

Miért nem gondolt a tervező a babakocsisokra? Miért nem vette észre a hibát senki a tervek ellenőrzése, jóváhagyása, vagy akár az építkezés megkezdése idején?

A magyarázatok bonyolultabbak, s eléggé mentségkereső ízűek:

Ennyi pénz volt, szűk hely állt rendelkezésre, kikötései voltak a vasútnak is, gyorsan kellett tervezni, építeni, hogy az iskolakezdésre elkészüljön, s ne akadályozza a hőtávvezeték fektetését sem…  A közművek miatt amúgy is kellett  egy aluljáró a vasút alatt – hangzik egy másik érv. Megtoldva azzal: az eredeti elképzelések szerint sem szűnt volna meg a vasúton való gyalogos átjárás, az aluljáró csak a nagyobb biztonságot szolgálja.

Az átjáró előtti területet birtokukba veszik a hőtávvezeték és a postai kábel építői, leszűkül az út a gépjárműforgalom számára, a fenti gyalogos közlekedés pedig megszűnik. A gyerekkocsit cipelhetik kézben, vagy tolják a megmaradó úttesten, amelyen két személygépkocsi is nehezen fér el egymás mellett. Öt-hat hónapig tart ez az állapot, addigra befejeződnek a közműmunkák, megépül az új út, gyalogjárda is készül. (Most nincs járda, a szabadhegyi oldalon az úttest szélén lehet eljutni az átjáró korlátjáig.”

Eltelt majd 40 év, a gyalogos aluljáró ma sem akadálymentes.

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

16 − egy =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját