Az Erzsébet-ligeti víztorony
Az Erzsébet-ligeti víztorony építése a MÉLYÉPTERV tervei alapján 1961-ben kezdődött. Az építményt Thoma József, a MÉLYÉPTERV Kossuth-díjas mérnöke tervezte.
A Budapesti Csatorna Építő Vállalat, a Közmű és Mélyépítő Vállalat elődje volt a kivitelező. Az építők viszonylag gyors haladását csúszózsaluzás alkalmazása tette lehetővé.
Az alábbi videóban láthatjuk az Erzsébet-ligeti víztorony építését:
„A torony csak azután kapcsolódhatott a győri hálózatra, miután elkészült a Győr-Révfalu felől érkező 500 mm átmérőjű főnyomó-csőnek utolsó szakasza is. A víztorony próbaüzeme 1964 júliusában kezdődött. Kiderült, hogy a régi révfalui víztoronnyal nem tud jól együttműködni. Amikor ugyanis a révfalui torony megtelt, az Erzsébet ligeti még csak félig töltődött meg. Ez azt jelentette, hogy az új víztorony teljes feltöltésekor a révfalui túlcsordul. Ezért aztán később, 1965-ben a révfalui tornyot kiiktatták a hálózatból. Az Erzsébet ligeti víztorony víztartálya két részből áll. A nagyobbik 1300 m3-es medence körbeöleli a belső 700 m3-es tartályt. A kettőt vasbeton fal választja el egymástól. A medencék tisztításakor tehát csak az egyiket kell kivenni a vízforgalomból. A víztorony szerkezetét a nyolcvanas években egy váratlan meghibásodás után megerősítették. A külső tartályrészt acéllemez abroncsokkal erősítették meg. Ezek úgy ölelik körbe a tartályt, mint hordót az abroncsok. A külső tartóoszlopokra is rögzítő bilincsek kerültek. „ (forrás: https://www.pannon-viz.hu/cikk/viztorony_sorozat_a_harmadik.html
Az Erzsébet-ligeti víztorony építéséről így írt a Kisalföld napilap 1962. október 12-i száma:
„Másfél méterrel nő naponként a győri víztorony
Az alap: 600 köbméter beton
Tiszántúli emberek Győrött – Munkában az ekszkavátor
Impozáns építmény látszik a fák között Győr nádorvárosi kerületében, az Erzsébet-ligetben. Szeptember elején még nem érte el a fák magasságát, azóta már a fák fölé nőtt. Itt épül Győr második ivóvíztornya, mintegy 6 millió forint beruházással. A régi víztorony 600 ezer liter vizet képes magába szívni. Az új toronyban 2 millió liter vizet lehet majd tartalékolni. A fővárosi I-es számú Mélyépítő Vállalat dolgozói építik a hatalmas tornyot. Az építkezés vezetője, V. Kovács Ferenc, nagy iramot diktál.
-Szeptember elején láttunk hozzá nagy tempóban a torony építéséhez – mondja. – Magassága akkor 5 méter 60 centiméter volt. A végleges magasság meghaladja a 40 métert. Mostanában naponként másfél métert haladunk fölfelé. A legkorszerűbb eljárást alkalmazzuk az építésnél; robotgépekkel dolgozunk.
A toronyhoz teherautók hordják az anyagot. Kezdetnek 1800 köbméter földet kellett megmozgatni. A talajvíz feltörése késleltette a munkát. A szivattyúk több mint 5 ezer órát dolgoztak.
12 hatalmas betonoszlop tartja a roppant építményt. Csupán az alapzat elkészítése 600 köbméter betont emésztett fel. Az alapzatot leszámítva a felfelé emelkedő roppant betontömegbe beépítettek 800 mázsa vasat is.
Az építkezés befejezésének határideje: 1963. június 30.” (ezt nem sikerült tartani, majdnem 1 évet csúszott; 1964. május 28-án adták át.)
Előre tekintettek a szakemberek, amikor itt jelölték ki a víztorony építésének helyét. Nádorváros déli részén ekkor kezdett épülni az Ady Endre lakótelep, melynek vízellátást ez a torony elégítette ki.
