Az Erzsébet-ligeti víztorony


Az Erzsébet-ligeti víztorony építése a MÉLYÉPTERV tervei alapján 1961-ben kezdődött. Az építményt Thoma József, a MÉLYÉPTERV Kossuth-díjas mérnöke tervezte.

A Budapesti Csatorna Építő Vállalat, a Közmű és Mélyépítő Vállalat elődje volt a kivitelező. Az építők viszonylag gyors haladását csúszózsaluzás alkalmazása tette lehetővé. 

Az alábbi videóban láthatjuk az Erzsébet-ligeti víztorony építését:

„A torony csak azután kapcsolódhatott a győri hálózatra, miután elkészült a Győr-Révfalu felől érkező 500 mm átmérőjű főnyomó-csőnek utolsó szakasza is. A víztorony próbaüzeme 1964 júliusában kezdődött. Kiderült, hogy a régi révfalui víztoronnyal nem tud jól együttműködni. Amikor ugyanis a révfalui torony megtelt, az Erzsébet ligeti még csak félig töltődött meg. Ez azt jelentette, hogy az új víztorony teljes feltöltésekor a révfalui túlcsordul. Ezért aztán később, 1965-ben a révfalui tornyot kiiktatták a hálózatból. Az Erzsébet ligeti víztorony víztartálya két részből áll. A nagyobbik 1300 m3-es medence körbeöleli a belső 700 m3-es tartályt. A kettőt vasbeton fal választja el egymástól. A medencék tisztításakor tehát csak az egyiket kell kivenni a vízforgalomból. A víztorony szerkezetét a nyolcvanas években egy váratlan meghibásodás után megerősítették. A külső tartályrészt acéllemez abroncsokkal erősítették meg. Ezek úgy ölelik körbe a tartályt, mint hordót az abroncsok. A külső tartóoszlopokra is rögzítő bilincsek kerültek. „ (forrás: https://www.pannon-viz.hu/cikk/viztorony_sorozat_a_harmadik.html

Az Erzsébet-ligeti víztorony 1962. őszén (Kisalföld, 1962. 10. 12.)

Az Erzsébet-ligeti víztorony építéséről így írt a Kisalföld napilap 1962. október 12-i száma:

„Másfél méterrel nő naponként a győri víztorony

Az alap: 600 köbméter beton

Tiszántúli emberek Győrött – Munkában az ekszkavátor

Impozáns építmény látszik a fák között Győr nádorvárosi kerületében, az Erzsébet-ligetben. Szeptember elején még nem érte el a fák magasságát, azóta már a fák fölé nőtt. Itt épül Győr második ivóvíztornya, mintegy 6 millió forint beruházással. A régi víztorony 600 ezer liter vizet képes magába szívni. Az új toronyban 2 millió liter vizet lehet majd tartalékolni. A fővárosi I-es számú Mélyépítő Vállalat dolgozói építik a hatalmas tornyot. Az építkezés vezetője, V. Kovács Ferenc, nagy iramot diktál.

-Szeptember elején láttunk hozzá nagy tempóban a torony építéséhez – mondja. – Magassága akkor 5 méter 60 centiméter volt. A végleges magasság meghaladja a 40 métert. Mostanában naponként másfél métert haladunk fölfelé. A legkorszerűbb eljárást alkalmazzuk az építésnél; robotgépekkel dolgozunk.

A toronyhoz teherautók hordják az anyagot. Kezdetnek 1800 köbméter földet kellett megmozgatni. A talajvíz feltörése késleltette a munkát. A szivattyúk több mint 5 ezer órát dolgoztak.

Az Erzsébet-ligeti víztorony „alulnézetből”

12 hatalmas betonoszlop tartja a roppant építményt. Csupán az alapzat elkészítése 600 köbméter betont emésztett fel. Az alapzatot leszámítva a felfelé emelkedő roppant betontömegbe beépítettek 800 mázsa vasat is.

Az építkezés befejezésének határideje: 1963. június 30.” (ezt nem sikerült tartani, majdnem 1 évet csúszott; 1964. május 28-án adták át.)

1963-ban már 39 méter magas (Kisalföld, 1963. 07. 12.)
Az Erzsébet-ligeti víztorony 1981-ben

Előre tekintettek a szakemberek, amikor itt jelölték ki a víztorony építésének helyét. Nádorváros déli részén ekkor kezdett épülni az Ady Endre lakótelep, melynek vízellátást ez a torony elégítette ki.

Az Erzsébet-ligeti víztorony látképe Adyváros fölül, kb 1974
Címkék: ,

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

húsz + 18 =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját