Szent László körmenet, 1939


A szent király ereklyéjének tisztelete az 1763-as földrengés után terjedt el. A hívek ugyanis Szent Lászlóhoz folyamodtak, hogy a földrengés veszedelmétől mentse meg Győrt.

Nem is érte súlyosabb kár a várost, „csak” a karmelita templom toronysisakja dőlt meg.  Zichy Ferenc püspök rendeletére ettől kezdve minden évben körmenetben hordozzák körül az ereklyét. Először a város falain tették ezt, majd azok lerombolása után az utcákon tartják a körmenetet, a Káptalandomb, Jedlik Ányos utca, Széchenyi tér, Kazinczy utca, Erzsébet tér, Káptalandomb útvonalon. A körmenetben eredetileg papnövendékek vitték a Hermát. 1919-ben a kommün idején azonban a győri polgárok vállalták, hogy vállukon viszik és azóta ez a hagyomány él tovább. 1950-1989 között szünetelt a városi körmenet, csak a Székesegyház falain belül tartották meg azt. A rendszerváltás óta ismét ünnepélyes keretek között, katonasággal és zenekarral kísérik a győriek Szent László hermáját a város utcáin.

A herma története  ITT OLVASHATÓ

A Dunántúli Hírlap beharangozója, 1939. 06. 11.

Az 1939. évi körmenet képeit Id. Konok Tamás győri fotóművész készítette és a fortepan.hu által váltak közkinccsé.

fortepan_42498
fortepan_42530
fortepan_42541
fortepan_42547
fortepan_42548
fortepan_42598
fortepan_42608
fortepan_42630
fortepan_42654
fortepan_42688

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

tizenhét − tizenhárom =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját