Klein Henrik venéglője a Bástya utcában


A Bástya utca 7.-9. szám alatt, az egykori Tűzőrség mellett már az 1850-es években is vendéglő működött.

Az 1857. évi címtárban olvashatunk elsőként a vendéglátó egységről. Ekkor Ortner Jakab vendéglője. Halála után fia, Károly vezette a kocsmát, mely igen népszerű volt a győriek körében. Ortner Károly 1886-ban 35 évesen elhunyt.

„A Bástya utca 7. sz. alatti (az egykori Tűzőrség mellett álló) vendéglő változatlanul Ortner Károly vendéglője néven volt ismert a városban. 1885-ben a Győr Városi Ipartestület irodáját a tűzőrség melletti Ortner-házba helyezte át. A vendéglő kilenc hónapig még változatlanul működött. 1886. júliusban jelentette be Balogfy Antalné (Ortner Jakabné), hogy üzletét felszámolja.

A vendéglőt Kaute Nándor vette át, aki a Peer-házban berendezett vendéglőjét váltotta az Ortner-házra. 1909-ben került Klein Henrikhez, aki híressé tette a vendéglőt. (Torma Attila: Régi győri szállodák, vendéglők, kávéházak… Turizmus és vendéglátás (1850-1950))

Klein Henrik vendéglője a Bástya utcában.

A vendéglő a Bástya utca északi házsorának bontásáig (1936) üzemelt.

Árusok a vendéglő előtt.

Hálás köszönet Jáki Ilonának, a fotós lányának hogy a képeket eljuttatta hozzám.

Fotónegatívról digitalizálta Pirityné Eszter.

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

16 − 4 =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját