A győri Mária-oszlop a Széchenyi téren
Győr barokk főterén, a Széchenyi téren álló szoborcsoportot Kollonich Lipót győri püspök emeltette 1686-ban Buda töröktől való visszafoglalása emlékére.
A szobor azáltal, hogy a templom bejáratával pontosan szemben helyezték el, a templommal bizonyos fokig szerves
kapcsolatba került. Nagy idők, országos öröm, gyönyörű, művészi tanúja. Alkotóját nem ismerjük. Hosszú latin felirata a nyugati és keleti oldalon ünnepi áradozással mondja el, hogy abban az évben (a nyugati oldal szövegének chronosticonja szerint is 1686.), amikor Budát a török félholdtól visszavették Lípót seregei, állíttatta hálából (gratus posuit et consecravit), Hermann bádeni őrgróf parancsnoksága idején, Kollonits Lipót győri püspök, volt máltai lovag. Magas kőoszlopon Magyarország Patronája áll, karján Jézussal. Fején eredetileg barokkos ízlésű, párnás királynői korona volt. A későbbi restauráció a Sz. Korona alakjában faragta át. Az oszlop egy kisebb négyzetes oszlopon áll, alatta nagy, kocka alakú kőtömb. Ezeken művészi kivitelben látható: az Oltáriszentség angyalokkal, Sz. József, a kisded Jézussal, legalul Sz. Rozália a sziklabarlangban. Balfelé tartva: Szent Ignác a Szentségmutatóval, Szent Flórián, Szent Sebestyén, Szent Márton (alul Kollonits címere); Nepomuki Szent János és Szent Erzsébet. A nagy kőtömb négy sarkán életnagyságú szobrok állanak.A templom felé eső oldalon jobbról Szent István király stilizált koronával és címerpajzszsal, az átlósan átellenes sarkon Szent Lipót herceg, Ausztria védőszentje, címerpajzsán 5, fölfelé repülő sassal. A másik két szent Keresztelő Sz. János és Páduai Szent Antal. A Szűz Mária-szobor sok buzgó ájtatosság és körmenet középpontja volt.A szobrot 1833-ban Marschal restaurálta, 1897-ben pedig Szász Gyula műegyetemi tanár, mely utóbbi restaurálás alkalmából a szélső talapzatról 4 szent szobrát eltávolították, melyek közül az egyik Xaveri Sztent Ferenc, ma a győri Orsolyiták udvarán, a másik Immaculata a nádorvárosi apácák kertjében, a harmadik és negyedik Sztent Rókus és Szent Sebestyén a sopronmegyei Szárazvám község új templomának a homlokzatán állanak. 1897. évből való a vasrács is.
A Mária-oszlop teljes története ITT OLVASHATÓ
Felhasznált irodalom: Győr ismertetése és tájékoztatója, szerk. Dr. Valló István – Győr Barátainak Köre kiadása, Győr, 1930
1 hozzászólás