Az első győri villanyrendőr


1953 decemberében helyezték üzembe az első győri villanyrendőrt a Szabadság (ma Városház) téri csomópontban.

Már 1950 körül is rendőr irányította a forgalmat a Szent István út és a Baross út kereszteződésben

Villanyrendőrt kap Győr

Győr egyre növekvő forgalmának zavartalan lebonyolítása érdekében a Sztálin úton villanyrendőrt állítanak fel. Építését a napokban megkezdték és még ebben az évben működésbe is lép a villanyrendőr. Négy utcasarkon helyezik el a lámpákat, amelyek, mint a fővárosban: piros, zöld és sárga színekkel jelzik, mikor milyen irányban közlekedhetnek a járművek és a gyalogosok. A villanyrendőr felállítása komoly munkát jelent. Az irányítótoronyból kábeleket helyeznek be a járdákba. A szakmunkákat fővárosi villanyszerelők végzik.” -írta a Győr-Sopronmegyei hírlap 1953. december 8-án.

A villanyrendőr „gombája” (Képeslap 1954)

Villanyrendőrnek nevezték Győrött a Szent István (akkori nevén Sztálin) út és a Baross (akkori nevén Lenin) út kereszteződésénél az üvegtoronyban szolgálatot teljesítő rendőrt.

A győri újság rajzolója már az átadás után kikarikírozta a villanyrendőrt.

A győriek nagyon örültek, amikor megtudták, hogy villanyrendőrt kapott a város, hisz így biztonságosabb lett a gyalogátkelés a várost kettévágó főútvonalon.

Villanyrendőr a Baross (akkor Lenin) út – Szent István (akkor Sztálin) út kereszteződésben, 1955. (kép: fortepan_44133)

A győriek öröme azonban hamarosan lelohadt. Nem azért, mintha a villanyrendőr nem irányítaná pontosan a közlekedést.

A „gombában” ülő rendőr modorával nem voltak megelégedve.

„— Hé, hallja, maga bőrkabátos, hát nem látja, hogy arra nem lehet átmenni? No, iparkodjon csak visszafele, de hamar — így a hang az üvegkalitkából. — A szegény bőrkabátos halandó irul-pirul, miközben minden szem reá szegeződik és még jobban megzavarodva topog ide-oda. Az ilyen és ehhez hasonló hangú „barátságos figyelmeztetések“ csak úgy záporoznak, a nap minden szakában a kalitkából, úgy, hogy sokan a győriek közül bizony nem a legelégedettebbek a villanyrendőrrel. Enyhén szólva. Pedig az a hang odafent az üvegkalitkábem, bizonyára tudna barátságosabb is lenni tudná barátságosabban és nem — mondjuk ki végre — gorombán kioktatni dolgozótársait a helyes közlekedésre. Meg kellene próbálnia. Egy biztos: Könnyebben menne a közlekedés.” (Győr-Sopromegyei Hírlap, 1954. 01. 08)

A kereszteződés 1956 októberében (Kép: fortepan_197817)

Alföldi Béla törzsörmester az egyik „villanyrendőr” így panaszkodott a Kisalföld 1958. 01. 09-i számában:

— Két kérésem lenne a villanyrendőrök nevében. Egyik a telefon, a másik a hangosbemondó.
A posta már tavaly júliusban bevezette fülkénkbe a telefont, a készülékről viszont megfeledkezett. Pedig nagy szükség lenne rá. Itt a fő útvonalon az emberek figyelmetlensége elég sok balesetet okoz. Ilyenkor mindig a városi tanácsházára kell szaladni, hogy a mentőknek telefonálhassunk. Igaz, nincs messze, de balesetnél még két perces késés is sok.”

Képek az 1950-es évekből:

1960-ra jelentősen megnőtt a forgalom a kereszteződésben.

A Kisalföld 1960. 07. 01-i számából:

Fridrich Árpád rendörtörzsőrmester vigyáz most embertársai testi épségére. Áll az üvegtoronyban és éles szemmel figyeli, hogy a gombnyomás után hogyan zajlik az átkelés időnként ki-kisípol a tornyából a járókelőkre, a járművezetőkre. A figyelmeztetés mellett nem egyszer a gépkocsivezetők ellenőrző lapjának bevonására is sor kerül.

Hetipiacok alkalmával még több dolga van a villanyrendőrnek, mint más napokon, pedig minden nap éppen elég munkát ad; éppen elég nagy figyelmet követel az üvegtorony előtt haladó sok-sok gyalogos és járművezető.

Ötezerre tehető a kerékpárosok, két-három ezerre a járművek, és 35—40 ezerre a gyalogosok száma, akik egy nap alatt elhaladnak a város központjának forgalmas útkereszteződésénél.

Csúcsforgalom a Baross hídon (Kisalföld 1960. 07. 01.)

Hogy kik okozzák a villanyrendőrnek a legnagyobb gondot, a legtöbb bosszúságot, arra Fridrich Árpád habozás nélkül így felel:
— A gyalogosok. Vidáman sétálnak az úttesten, piros jelzéskor is. Az is gyakran előfordul, hogy a gyalogos már a sárga jelzésnél lelép a járdáról és zavarja a járművezetőt. Az éles sípszó felébreszti ezeket a járókelőket. Ni csak, most is egy szabálytalanság! Lassan lépkedve halad át az egyik járdáról a másikra egy kockásinges, napszemüveges férfi. Átkelés közben újságot
olvas. Meg is kapja érte a figyelmeztetést.

Egy perc sem telik el és egy gyerek az útkereszteződéstől körülbelül 20 méterre átfut a kocsiúton a Vörös Csillag fagylaltozójához. Szerencséje, hogy a Warszava azonnal lassít. A gyerek elpityergi magát és megígéri a rendőrnek, hogy máskor óvatosan és csak szabad jelzéskor megy át az úttesten. Rögtön utána egy 125-ös Danuvia vezetőjére sípol rá a rendőr, mert jobbra kanyarodott és nem adott irányjelzést. Figyelmeztetésben részesül. Utána egyszer-kétszer előfordul az is, hogy a kanyargó járművek vezetői nem adják meg az elsőbbséget a velük szemben jövő és egyenesen haladó járművek vezetőinek.

Leginkább a kerékpárosok a szabálytalankodók. L. J. abdai lakos az autóbuszt akadályozta útjában. Azt is sokan elfelejtik, hogy az egyenesen haladó járműnek a fényjelzésre várakozáskor az útközépre kell beállnia az autó vagy más jármű mellé, ha balra kanyarodik.

A hídról jövet az úttesten négy kerékpár tömörül. Vezetőik várják a zöld jelzést, de szábálytalanul állnak egymás mellett. Egymás mögé, az úttest közepére kellene állniuk és várni az átkelést jelző zöld fényt, ha egyenesen akarnak tovább haladni. A négy kerékpáros megússza figyelmeztetéssel.

Ezután körülbelül fél óráig rendben folyik az átkelés, mígnem egy Moszkvics a forgalmat irányító lámpa piros jelzésére balra, nagy ívben bekanyarodik a híd felé. Emiatt a rendőr bevonja az 1. számú ellenőrző lapot. A Moszkvics vezetője előbb magyarázni próbálja a hibáját, majd elismeri. Ilyen eset is előfordul, ha nem is sűrűn. Kevés az olyan gépkocsivezető, kerékpáros, gyalogos, aki megköszöni a figyelmeztető szót. Pedig ez lenne a kisebb viszonzás a villanyrendőrnek azért, hogy vigyáz az emberek testi épségére.” R. E.

Zöldre várakozók, 1964. (Fotó: Bartal Ferenc)
Zobák János a gombában 1964 (Fotó: Bartal Ferenc)

1965-ben megkezdődött Szent István út szélesítése és ezzel együtt a villanyrendőr modernizálása is, melyröl így írt a Kisalföld 1965. 11. 14-i száma:

„Háromfázisú forgalom Győrött
Az országban az első

A hónapokig tartó forgalmi felfordulás után két hét óta „tiszta a forgalom” — ahogy a szakemberek mondják — Győrött, a Lenin út és a Tanácsköztársaság útja kereszteződésében. Csakhogy a gépjárművezetők nem mernek átmenni a kereszteződéseken, mert nem tudják, merre mehetnek.

Szokatlan még

A modern közlekedésirányításról Pató Sándor őrnagytól, a BM. Győr-Sopron megyei Rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetőjétől érdeklődtünk:

— Az új közlekedési rendet nem értőknek igazuk is van, meg nem is — mondja Pató Sándor. — A két rendőr nem tud tökéletesen irányítani, mert a figyelmeztető jelzőtáblák hiányoznak. A végleges megoldás a hatlámpásos automata villanyrendőr lesz. Az útszélesítés tervei ehhez készültek. Csakhogy a lámpákat nem tudjuk felszerelni, mert a Fővárosi Villamosvasút Vállalat egyelőre nem tud lámpát küldeni. Ezért ideiglenes, de érthető, biztonságos módot kellet találni a forgalom zavartalan lebonyolítására.

— Az új forgalmi rend idegen a magyar gépjárművezetők előtt, hiszen az országban ezt a megoldást még nem akalmazták. A második most készül Budapesten. A nyugati országokban, köztük a Német Demokratikus Köztársaságban is, ez már természetes.

A három ütem

Győrött a kereszteződésben az új forgalmi rend három fázisban történik. Ezt kell csupán megérteni. Itt van az eltérés a régi és a hagyományos közlekedéstől.
Az első ütem : a gépjármű vezetők és a gyalogosok Budapest és Bécs vonalában közlekedhetnek szabadon, de csak egyenes irányban
.

A második ütem: a Budapest felől érkező gépjárművezetők balra nagy ívben kanyarodva felhajthatnak a Lenin-hídra. Ugyanebben az ütemben a Lenin hídról érkezők jobbra kis ívben fordulhatnak az 1-es számú főútvonalra. A kerékpárosok a Lenin útról hajtanak a hídra, a gyalogosok pedig kizárólag a varosháza felőli oldalon közlekedhetnek a zebrán a Belváros — Nádorváros vonalában.

A harmadik ütem: a gépjárművezetők balra nagy ívben kanyarodhatnak Bécs felé, valamint jobbra kis ívben Bécs felől fel a Lenin – hídra. A kerékpárosok ebben a fázisban hajthatnak a hídról a Lenin útra. A gyalogosok pedig a Belváros— Nádorváros vonalában ekkor mehetnek át — kizárólag a Vörös Csillag Szálló felöli zebrán. A gyalogos forgalom természetesen oda-visza értendő valamennyi esetben.” ‘sindulár’

A gomba helyett a járdán volt már a kapcsoló 1969-ben (Kép: fortepan_207456)

Zobák János törzsőrmester 14 éven át volt „villanyrendőr”. Személye annyira hozzátartozott a városképhez, a nagy forgalmat lebonyolító kereszteződéshez, hogy hiányát minden bizonnyal sokan észrevették, amikor automatizálták a jelzőlámpákat.

Zobák János „villanyrendőr” 1964-ben a gombában. (Kisalföld, 1964. 08. 20.)

„Egy vigasztalja. Rövidesen letelik a szolgálat. Talán végleg letelik a villanyrendőri szolgálat. Már szerelik a korszerű lámpákat. A kapcsolás automatikus lesz. Reggelente bekapcsolják, és rendőr nélkül is működik majd, szünet nélkül piros, sárga, zöld színeket mutatva, és irányítja a három fázisú közlekedést.

Nagy ünnep lesz Zobák János számára az őrségváltás: Átadja posztját az automatának, annak a modern gépnek, amelynek nem lesz melege a 38 fokos kánikulában, amely nem fázik a 24 fokos hidegben. Igaz, az majd nem ráncolja a homlokát, nem köszön rá az ismerősre, nem fütyüli meg a szabálytalanul futkározó gyalogost.” (Kisalföld, 1968. 12. 19.)

1971-ben készült el a Szent István (akkor Tanácsköztársaság) út és az Aradi vértanúk útja kereszteződésében a második jelzőlámpás csomópont.

Jelenleg (2021) Győrben az önkormányzati és állami úthálózatokon összesen 71 db. jelzőlámpával szabályozott csomópont található.

A csomópont 1959-es vizsgálata alább olvasható:

Címkék: ,

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

7 + 5 =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját