Állva evezés a Mosoni-Dunán


1938-ban élelmes győri fiatalok kipróbálták az állva evezés élményét a Mosoni-Dunán.

Két győri fiatalember a GyICsE (Győri Iparosok Csónakázó Egylete) csónakház pallóit használta állva evezéshez. Mindez a SUP (Standup Paddleboarding) hivatalos megjelenése előtt 2 évvel. 1940-ben a Waikiki szörf oktatók kezdtek el először deszkákat használni, hogy jobban lássák a szörfösöket, instruálják őket, ezzel segítve a hatékony oktatást. Evezőket / lapátokat már ekkor is használtak az irányváltáshoz.

Indulás a csónakház kikötőpadjától. Háttérben a Duna-uszoda, a Jármos fahíd és a Káldy-villa. (Fotó: Nagy József / fortepan_264209)
Állva evező fiú a Mosoni-Dunán 1938-ban. Háttérben a Jármos fahíd és a Káldy-villa Révfaluban. (Fotó: Nagy József / fortepan_264204)
Állva evező fiú a Mosoni-Dunán 1938-ban. Háttérben a GyTE csónakház Révfaluban (Fotó: Nagy József / fortepan_264205)
Állva evező fiúk a Mosoni-Dunán 1938-ban. (Fotó: Nagy József / fortepan_264207)
Állva evező fiú a Mosoni-Dunán 1938-ban. (Fotó: Nagy József / fortepan_264203)
Ülve is megy. (Fotó: Nagy József / fortepan_264206)

A SUP győri találmány? 🙂

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

16 − 3 =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját