Orbán Árpád „Jegenye” búcsúja


1972. szeptember 9-én a lengyel STAL MIELEC elleni nemzetközi találkozón vett búcsút labdarúgó pályafutásától az ETO kiváló játékosa Orbán Árpád „Jegenye” olimpiai bajnok futballista.

Orbán Árpád a győri labdarúgás egyik legendája. Hosszú és sikeres játékos-pályafutása során mindig csak győri színekben lépett pályára. A folyók városában 1938-ban született, itt élt, itt sportolt és jutott fel a csúcsra: az 1964-es tokiói olimpián ő is felállhatott a győzelmi dobogó legmagasabb fokára.

Orbán Árpád „Jegenye”

Labdarúgó-pályafutása Győr-Révfaluban kezdődött. A honi labdarúgásnak számtalan kiválóságot adó Postás SE legendás, jegenyefák által övezett sporttelepén szívta magába a foci tudományát, majd 1959-ben került az ETO csapatához. Jól megtermett, alakja sudár, 190 cm-es termete miatt kapta a „Jegenye” nevet. Mint középhátvéd, csaknem másfél évtizeden át volt az ETO meghatározó játékosa.

A mindig szerény, kevés beszédű, de csupa szív labdarúgó összesen 286 NB I-es bajnokin lépett pályára és nyolc gólt lőtt az ETO színeiben. Tagja volt a győriek 1963. évi bajnok, majd többszörös MNK győztes csapatának. Több BEK-, KEK- és UEFA-kupa mérkőzésen segítette diadalra a győri zöld-fehéreket. (22 nemzetközi kupamérkőzés, 2 gól)

A búcsúról így írt a Kisalföld 1972. 09. 06-i száma:

„Sok sikert „Jegenye”

Szombaton délután a lengyel labdarúgó-bajnokság 5. helyezettje, a FK STAL MIELEC csapata vendégszerepel Győrött a Rába ETO ellen. Ezen a nemzetközi találkozón vesz búcsút labdarúgópályafutásától Orbán Árpád olimpiai bajnok labdarúgó, a Rába ETO középfedezete.

Sokszor, sok nehéz csatában bizonyította be kivételes képességeit. Számtalan emlékem van vele kapcsolatban.
Jelen lehettem, amikor a Postásban ismerkedett a labdarúgással Pió Rudolf keze alatt. Tőle tanulta a híressé vált becsúszó szereléseket. Aztán a BEK-mérkőzéseken figyelhettem kivételes küzdeni tudását. A csapat többi tagjaira is átragadt lelkesedése. Véleménye lassan mértékadó lett.

Most is látom lámpafénybe magasodó alakját Amsterdamban a DWS elleni döntetlen után. Aztán a BENFICA és a többi európai nagy csapat ellen. Nem felejtik el a szurkolók soha a Fiorentina elleni győri mérkőzést, és azt a jelenetet, mikor a Jegenye megiramodott, és hatalmas lövése nyomán rezgett a háló. ő rúgta a győzelmet, a továbbjutást jelentő gólt.

Se szeri, se száma a szebbnél szebb emlékeknek.
És most, búcsújátékát harangozom be. Szombaton utoljára szerepel barátai között. S utána már csak mint intézőt üdvözölhetjük.

Orbán Árpád, a Rába ETO középfedezete becsülettel teljesítette kötelességét a labdarúgópályán. Szép sikereket vallhat magáénak, övezze ezért mindenkor tisztelet.
Sok szerencsét, „Jegenye”!”

PintérIstván

Térfél választás

Rába ETO — Stal Mielec 4:1 (1 :1 ).
Győr, 1500 néző. V : Farkas L.
Rába ETO: Földes (Palla) — Keglovich, Orbán (Pozsgai), Kiss (Horváth B.), Magyar, Sebők (Horváth L.), Somogyi, Korsós (Póczik), Pénzes, Stolcz, Glázer.

G : Korsós, Stolcz, Somogyi, Glázer, ill. Stoj.

„Sírt a Jegenye” (Kisalföld, 1972. 09. 13.)

Képgaléria a búcsúról:

Visszavonulása után is naponta kereste fel a régi ETOpályát, majd később az új stadiont. Edzősködött, majd pedig a stadion műszaki dolgozóinak sorába lépett,1994. december 30-áig létesítményvezetőként szolgálta szeretett klubját.

1998-ban Szent László-díjat kapott.

2008. április 26-án hunyt el. A révfalui temetőben helyezték végső nyugalomba.

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

öt + tizenöt =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját