Az Ipar úti felüljáró „púpos híd”

1977. június 24-én, délelőtt 10 óra után néhány perccel megnyílt a forgalom számára Győrött az Ipar úti felüljáró.

A  déli városrészek forgalma az ipartelepek felé igen megnövekedett, és ezt csak kerülővel, a Baross híd és a Pálffy híd igénybevételével  lehetett levezetni. Állandó torlódás volt a hidaknál, többek között azért, mert az állami kezelésben lévő Fehérvári úti felüljáró (Pálffy híd) 15 tonna teherbírású volt, a Baross hídnál pedig a teherforgalmat az átbocsátó képesség javítása céljából ki akarták tiltani. A Fehérvári úti felüljáró híd felújítási munkáit addig nem lehetett elkezdeni, míg egy megfelelő teherbírású és kapacitású híd nem áll rendelkezésre. A városi tanács is felismerte ezt a körülményt és hozzáfogott az Ipar úton a vasút felett a felüljáró megépítéséhez. A KPM érezte, hogy a Baross híd és Pálffy híd tehermentesítését is szolgálja e felüljáró, ezért 30 millió forintot átutalt a városi tanácsnak.

A hídépítők kitűnő építési területet kaptak, ugyanis nincs szükség szanálásokra, a felüljáró helyét jó előrelátással szabadon hagyták annak idején a városrendezők, igazodnak hozzá a rávezető utak.

A Kisalföld napilap, 1975. 09. 10-i számából:

„HÍD A VASÚT FELETT – Háromezer tonna betonból.  Felvonultak az építők Győrött az Ipar utcában és megkezdődött a felüljáró híd építése. A mai árszinten számított mintegy 70 millió forintba kerülő 197,6 méter hosszú hidat a tervek szerint 1977-ben adják át a forgalomnak. (…) Túlterhelt a Lenin híd és egyre nehezebben birkózik meg a forgalommal a Fehérvári felüljáró híd. Rendkívüli módon szükség van a harmadik hídra, mely tehermentesíti az előbbi kettőt és tíz-húsz percig zárva tartó sorompók nélkül bonyolíthatja le a forgalmat a város északi és déli része között. A leendő híd helyén nyolc és fél hónap alatt kiváltották a közműveket és szabad területet adtak a Hídépítő Vállalat Győr-Sopron megyei fő-építésvezetősége dolgozói számára. „

„A Hídépítő Vállalat geotechnikai építésvezetősége júniusban kezdett dolgához és augusztus végére elkészítette a híd hét pillérének és két hídfőjének alapjait. Az Ipar úti felüljárót A Hídépítő Vállalat Győri Fő-építésvezetőségének két nagy tapasztalattal rendelkező brigádja készíti; Kövi István ácsbrigádja és Kovács Elemér kétszeres aranykoszorús szocialista brigádja.”

„A 197,6 méter hosszú, két forgalmi sávból álló, keleti oldalán gyalogjáróval ellátott 15 méter széles hídba 3000 köbméter betont építenek. A felüljáró híd mindkét oldalán körlépcső vezet a gyalogjárdához.”

A Kisalföld napilap, 1977. június 25-i száma így tudósított az új felüljáró avatásáról.

„Tegnap délelőtt 10 óra után néhány perccel megnyílt a forgalom számára Győrött az Ipar úti felüljáró. A két városrészt összekötő híd 18 hónap alatt épült fel, 93 millió forintos költséggel. Hosszúsága 202 méter, szélessége 15 méter, négy sáv a gépkocsiké, az egyik oldalon lévő járda a gyalogosoké. Az adott műszaki követelmények nem tették lehetővé hogy olyan lejtésű legyen a felüljáró amit a kerékpárosok is tudnának használni. Az ő közlekedésük zavartalanságát a már tervezés alatt álló, és a közeljövőben megépülő aluljáró biztosítja majd, itt a híd közvetlen közelében.” (Az aluljáróra „csak” 23 évet kellett várni, a szerk.)

Az új felüljárót Dr. Medved Gábor, a Budapesti Hídépítő Vállalat igazgatója és Zámbó József, a Győr megyei Városi Tanács elnöke adta át a forgalomnak.

Felhasznált Kisalföld cikkek: 1975. 09. 10-i és 1977. 06. 25-i számok