Liszt Ferenc utca 13. az egykori Vármegyeház
Helyén egykor ferences templom és kolostor állott.
A győri épület egykor a Szent István plébániatemplom és a Ferences-rend kolostora volt. A templom ekkor nyugat-keleti irányban feküdt, az utcával párhuzamosan.
Részlet a város 1617. évi rekonstruált helyszínrajáról (Borbíró-Valló: Győr városépítéstörténete, 1956)
„Amikor Győr 1594. szeptember 29-én a törökök kezére került, Szinán nagyvezér kihangsúlyozta annak vallási fontosságát is. Mivel a káptalandombi „öreg” templomot hadi célokra foglalta le, a Szent István templomot rendelte átalakítani török imahellyé. Nemcsak egyszerű mecsetté, hanem dzsámivá, melyben a mohamedánok pénteki hivatalos imádsága, a khubbet is elvégezhető volt.” (Győr útikalauz, 1959)
A Szent István plébániatemplomot az 1614-ben Győrbe másodszor telepített ferencesek kapták meg, ők építettek kolostort hozzá. A kolostor a templomtól délre, a mai Liszt Ferenc utca és a Nefelejcs köz sarkán kapott telken épült. 1654-ben egy hatalmas tűzvész elhamvasztotta, de újjáépítése hamarosan megkezdődött. Az új tervek alapján megépített,
A ferences kolostor alaprajza és homlokzata 1786-ból (Jenei – Koppány: Magyar műemlékek – Győr, 1964)
most már észak-déli fekvésű templomot 1659-ben szentelték fel. 1673-ig a kolostornak csak déli, utcai szárnya készült el. 1683-ban itt szállt meg Sobieski János lengyel király, melynek 1933 óta márványtábla állít emléket a Nefelejcs utcai homlokzaton. 1710-re teljesen felépült az új rendház is a templom keleti oldalán, hangulatos árkádos udvara az egykori rendházudvar. A templom és a kolostor épületét az 1763-as földrengés megrongálta. Ekkor Schramm Lukács katonai építész állította helyre. A szerzetesrend 1786. évi feloszlatása után a kolostorban katonaiskolát helyeztek el, a templom pedig a győri gabonakereskedelem egyik magtára lett. 1826-ban árverésen Győr vármegye tulajdonába került, ekkor alakították át klasszicista stílusban megyeháznak, a templomot pedig közgyűlési teremnek rendezték be.
A közgyűlési terem 1924-ben. (Nemzeti Újság, Győr melléklete)
Az épületben működik 1826 óta az megyei levéltár, amely sok értékes dokumentumot őriz.
A Vármegyeház 1924-ben (Nemzeti Újság, Győr melléklete)
1840. január 16-án Liszt Ferenc hangversenyezett a nagyteremben.
A kétemeletes, hosszú, Liszt Ferenc utcai főhomlokzat közepén helyezkedik el az épület félköríves kapuja, felette finom kovácsoltvas rácsú, kőgyámokon nyugvó erkély van. A Nefelejcs utcai homlokzaton íves lezárású nagy ablakok mutatják az egykori templom helyét. Udvarának egy része, a nyitott árkádokkal még megőrizte a régi kolostor udvar hangulatát. Az árkádos körbefutó folyosó nagyobb részét hivatali helyiségek céljaira befalazták. Az udvar északi oldalán levő folyosó részen voltak a régi vármegyei börtönök. Ezek mögött egy kis udvar húzódik meg, mely vesztőhely volt, mellette még megvan a siralomház helyisége.
Szökőkút az udvar közepén (Győr, képeskönyv, 1965)
Az udvar árkádjai (fotó: Reismann Marian)
1950-től, a vármegyrendszer megszüntetésétől a Megyei Tanács székháza.
Az ’50-es években. (kép: Jenei Ferenc-Régi győri házak, 1959)
A Liszt Ferenc utca 1965-ben. A Megyei Tanács székházán vörös csillag. (kép: fortepan_29285)
A Liszt Ferenc utca 11-13 a ’60-as évek végén (fotónegatívról szkennelve)
A Liszt Ferenc utca 13. a ’80-as években (fotónegatívról szkennelve)
Felhasznált irodalom:
Győr útikalauz, 1959
Jenei – Koppány: Magyar műemlékek – Győr, 1964
