Bőgőshajó a Rábán


Az 1917. augusztus 16-án postázott képeslapon az apatini (Bácska) Mayer János gabonaszállító bőgőshajója látható a Rábán a Radó-szigethez kikötve.

Bőgőshajó a Rábán. (Képeslap)

A bőgős hajó az orrtőkére faragott csiga alakú, a nagybőgő nyakára emlékeztető díszről kapta a nevét. Hívták még tetejes és búzás hajónak is. A magyar kereskedők bejárták vele a Duna  csaknem teljes szakaszát, Regensburgtól egészen a delta torkolatig. A hajótípust a kor jeles hazai hajóépítő helyei – Szeged, Győr és Baja – tömegesen gyártották az 1910-es évek végéig.
Virágkoruk a búzakonjunktúrával, a XIX. sz. közepére esett. Ebben az időben több ezer tetejes hajó járta a magyarországi folyókat. Sok part menti városban voltak tetejeshajó-tulajdonosok, sőt némely földesúr is építtetett magának tetejes hajót. Egy-egy tetejes hajó építése a XIX. sz. közepén elég drága volt, egy 60 m hosszú hajó belekerült 60-80 hold jó minőségű föld árába. Ennek ellenére egy-egy hajós gazdának több tetejes hajója is volt; némelyek tekintélyes vagyont gyűjtöttek össze vele. A szerencsésebbek valóságos „Aranyember”-ekké váltak, akárcsak Jókai regénybeli hőse, Tímár Mihály.

A képeslap hátoldala.

A bőgőshajó története Dr. Balogh Tamás hajózástörténész cikke alapján.

A képeslap a saját gyűjteményem részét képezi.

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

15 − tíz =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját