Bőgőshajó a Rábán
Az 1917. augusztus 16-án postázott képeslapon az apatini (Bácska) Mayer János gabonaszállító bőgőshajója látható a Rábán a Radó-szigethez kikötve.
A bőgős hajó az orrtőkére faragott csiga alakú, a nagybőgő nyakára emlékeztető díszről kapta a nevét. Hívták még tetejes és búzás hajónak is. A magyar kereskedők bejárták vele a Duna csaknem teljes szakaszát, Regensburgtól egészen a delta torkolatig. A hajótípust a kor jeles hazai hajóépítő helyei – Szeged, Győr és Baja – tömegesen gyártották az 1910-es évek végéig.
Virágkoruk a búzakonjunktúrával, a XIX. sz. közepére esett. Ebben az időben több ezer tetejes hajó járta a magyarországi folyókat. Sok part menti városban voltak tetejeshajó-tulajdonosok, sőt némely földesúr is építtetett magának tetejes hajót. Egy-egy tetejes hajó építése a XIX. sz. közepén elég drága volt, egy 60 m hosszú hajó belekerült 60-80 hold jó minőségű föld árába. Ennek ellenére egy-egy hajós gazdának több tetejes hajója is volt; némelyek tekintélyes vagyont gyűjtöttek össze vele. A szerencsésebbek valóságos „Aranyember”-ekké váltak, akárcsak Jókai regénybeli hőse, Tímár Mihály.
A bőgőshajó története Dr. Balogh Tamás hajózástörténész cikke alapján.
A képeslap a saját gyűjteményem részét képezi.
