Maria Benedetti a világhírű énekesnő
Mária Benedetti (Győr, 1909. 10. 28. – Catania, 1987.), aki Győrből a római királyi opera színpadára került és lett vilghírű.
„Egy karrier története
A római Teatro Reale dell’Opera-ban vasárnap este az Aidát játszották és Gigli énekelte Radames híres szerepét. A zenének ilyen ünnepi estjét természetesen fülelte a rádió mikrofonja és rajta keresztül a művelt zenei világ. Az olasz rádió műsorközlő hölgyének dallamos hangja, ahogy a szereplők névsorát közölte a közvetítés elején, elmondta ezt a nevet is: Maria Benedetti
Akik Győrben hallgatták ezt a közvetítést, fölfigyeltek a névre. Benedetti…, itt Győrben is él Benedetti-família!
Úgy is van, a kicsi győri olasz kolóniának évtizedek óta ebben a varosban élő Benedetti-familiájának Mária nevű leánya szerepel egy idő óta a legelőkelőbb olasz daltársulat műsorában családi nevén és most vasárnap is ő énekelte Amneris szerepét. Íme egy karrier, amelyik Győrből indult ki az olasz királyi opera színpa dára és fölért olyan nevek mellé, mint Giglié.
Hát kicsoda Benedetti Mária?
Akik most Győrben élnek az övéi közül: édesanyja és fivérei, künn laknak a Lőcsei (ma Berzsenyi Dániel) utcában, a Gyárváros egyik «galambdúcában». Közel harminc esztendővel ezelőtt telepedett meg a Benedetti-család Győrben: Udinéból jöttek, a magyar iparban akkor még ismeretlen cementező és műkőmesterség meghonosítására. Aztán itt maradtak végkép. Serafino Benedetti állást kapott a városnál és hogy eltemették (1912) magyar földbe, a Duna mellé került olasz asszony egyedül nevelte a megszaporodott családot. Mária akkor a nádorvarosi apácáknál járta a polgári iskolát, azután a városhoz került, a mérnöki hivatalban még máig is emlékeznek a fekete hajú Máriára. Akinek csodálatosan szép volt a hangja. Egyszer Széchényi gróf, az akkori győri püspök hallotta a leányt énekelni a katolikus-kör színpadán. Magához kérte a csengő hangú leány édesanyját és biztatta: iskolázzák a leányuk hangját, kincset ér.
Talán tiz esztendeje lehet, hogy Benedetti Mária Pestre indulhatott a hangjával. A zeneművészeti főiskolán Szabados Béla hallgatta meg, de a fölvételből nem lett semmi. Ugyanis a győri leány nem tudott kottát olvasni, így azután magániskolára szorult. Az énektanuláshoz azonban pénz kellett, de Benedetti Mária tanulni akart és az áldozattól sem riadt vissza. Beállt masamódnak és az összegyűjtött pengőkből födözte tanulásainak költségeit. Egy ízben meghallgatta Sergio Failoni, a magyar opera olasz karnagya és hogy fölfedezte benne a tehetséget, ellátta ajánlólevéllel egy milánói énekiskolához.
1930-ban Benedetti Mária elutazott Milanóba. Hamarosan staggione-társulatok szerződtették, majd fölléphetett a milánói Scalaban, ahonnan már csak egy lépés volt a római királyi operaház. És most áradozó kritikák jelennek meg róla az olasz lapokban, a volt győri kislányról, akit az édesanyja könnyezve hallgatott vasárnap a rádió előtt.” (Győri Hírlap, 1937. 04. 01.)
Első győri fellépése 1937. november 18-án volt a Városi Kultúrházban.
1954. október 18-án az árvízkárosultak javára adott hangversenyt Győrben. Bejárta Észak- és Dél-Amerikát, fellépett Európa majdnem valamenynyi színpadán, Indiába is kapott meghívást. A Cataniából származó olasz íróhoz, N. D. Pastoréhez ment férjhez, de korán megözvegyült. Magánemberként többször járt Gyõrben. Emléktárgyait, levelezéseit, dedikált fényképeit és magyar nyelven írt naplóját a cataniai operaház múzeumára hagyta. – Palermóban temették el.
