Városrendezési terv 1947
Lakatos Kálmán Győr város rendezési terve a Tér és forma, 1947 (20. évfolyam), 9. számából.
„Győr város rendezési terve
Mint a legtöbb magyar város, így Győr is nélkülözte a fejlődését biztosító korszerű rendezési tervet. A háború okozta pusztítások tették a kérdést időszerűvé. Alkalom nyílott a régi hibák kiküszöbölésére, új főútvonalhálózat tervezésére és a házhelyigénylések (földreform) kapcsán új lakóterületek körvonalainak felvázolására.
A város a Mosoni—Duna-ág, a Rába és a Rábca-folyók torkolatánál fekszik. A folyók három részre szakítják, míg a város közepén végighaladó vasútvonal a legnagyobb fejlődést mutató déli városrészt szakítja el a város közepétől.
Kétségtelen, hogy a várost keresztülszelő folyók széles ártereikkel, mint összefüggő zöld övezetek biztosítják a friss és állandó levegőcserét a város közepén, ugyanekkor azonban mind a belső, mind az átkelő forgalmat megnehezítik, az egyes városrészek szerves kapcsolatát korlátozzák.
A városrendezés első lépéseként, a fenti szempontok figyelembevételével, egy miniszterközi értekezlet helyszíni tárgyalások alapján határozta el a vasútvonalnak a város déli szegélyére helyezését, a Budapest—bécsi főútvonalnak a jelenlegi vasútvonal helyére való áthelyezését, továbbá a Szigetközből bevezető főútvonal keletre tolásával és tengelyében egy új közúti dunahíd kijelölésével, a kiegyenesített fehérvári úttal való összeköttetését. A vasútvonal kihelyezésével megszűnik az akadály, és a déli városrész a városközponttal közvetlen kapcsolatba jut. De a vasút fejlődése szempontjából sem közömbös a kihelyezés, mert beszorított helyzetében nem felelhet meg a várható forgalom növekedésének, mert rendezője és teherpályaudvara túl kicsi, a személypályaudvar házsorok közé ékelve nem fejleszthető.
A kihelyezett vasút magasvasút módjára lesz kiképezve, sziget perronos megoldással. Így az összes főútvonalak eredeti szintjük megtartásával a vasútvonal alatt haladnak át. A Budapest—bécsi főútvonal áthelyezése a mai tekervényes éles szögben törő útvonal helyett, egy megrövidített egyenes vonalú átkelő szakaszt biztosít a távolsági forgalom számára, mely helyes méretezés mellett a helyi forgalom jó lebonyolítását is biztosítani tudja. A szigetközi főútvonal jelenlegi helyének főhibája, hogy az egész Szigetközből mintegy 15 községből beáramló forgalmat a város legszűkebb utcáiba vezeti be és a város közepén az üzleti negyeden való áthajtást teszi szükségessé. Ezt kiküszöböli a Szigetközből bevezető új főútvonal, mely ezt a forgalmat a város keleti felére, az ipari és lakóövezet közé helyezi át.
A területfelhasználási terv kijelöli az ipari és lakóövezetek helyét és összefüggő zöld övezetekkel teljessé teszi a városnak a zöld területekkel való behálózását. Már a meglevő ipari övezet is az uralkodó észak-nyugati széliránynak megfelelően a keleti oldalon helyezkedik el. A rendezési terv ezt az elkülönülést még jobban kiemeli és ebben az övezetben csupán a már eddig is odatelepített és az ipari dolgozók lakóhelyéül szolgáló lakótelep korlátozott méretű fejlődését engedélyezi.
A kertes és szabadonálló családi házas övezet a legmegfelelőbben a város észak-nyugati felén fejleszthető ki, mert mögötte víz, rét és erdő terül el, mely az állandó északnyugati légáramlás mellett a friss levegő városbajutását nem zárja el. A déli oldalon, mely az új vasútvonalig terjed és a legnagyobb összefüggő terület, elsősorban az új házhelyigénylések kapcsán kialakítandó lakónegyed emelhető ki. Az így bekapcsolt területek súlypontjaiban egy-egy kis városközpont képződik és a telepek gyűjtőutakra fűzött lakóutcákkal kapcsolódnak a forgalomba.
A mai vasútvonal helyének tervezett beépítésénél jó szempont a város közepén végigvonuló zöld övezet kialakítása. Alapjául szolgálnak az eddig is meglevő és ehhez a részhez kapcsolódó parkok. A mai vasútvonal helyén a főútvonalra merőlegesen egymástól mintegy 30—35 m távolságban elhelyezett 3—4 emeletes magas lakóépületek, egy-egy középület és közöttük kígyózó összefüggő parkterület adja meg ennek a beépítésnek a jellegét. A rendezési terv meghagyja, de átépítve korszerűvé kívánja tenni a régi történelmi városrészt, a városmagot, olyképpen, hogy az ottlevő műemlék jellegű épületek a környezeteikkel együtt a történelmi hangulatot tükrözzék vissza. Az így rendezés alá került terület mintegy 1700 Ha.-on fekszik és anélkül, hogy a teljes telítettséget elérné, mintegy 120 ezer főnyi lakosságnak nyújt korszerű és minden igény kielégítésére alkalmas élet számára lehetőséget. Kiemelendő még, hogy a zöld területek összesen a V. K. Sz. T. határain belül a teljes terület mintegy 151%-át jelentik. (Lakatos Kálmán)
Lakatos Kálmán: Győr, 1901. március 7. – New York, USA, 1958: építész.
Születéskori lakhely: Kossuth u. 82. 1918-ban korengedménnyel érettségizett a Győri Magyar Kir. Állami Főreáliskolában. A József Műegyetem Építészeti Karán szerzett építészmérnöki oklevelet 1927-ben. 1933-ban tért vissza Győrbe. Első munkája a régi színház épülete volt, ezt követte az OTI-székház tervezése. 1953–54-ben az új városrendezési tervek elkészítésével bízták meg. 1950-től 1956-ig a Győri Tervező Vállalat főmérnöke. 1955 márciusában II. fokozatú Ybl Miklós-díjjal tüntették ki. 1956 novemberében emigrált. Előbb Bécsben, majd az Egyesült Államokban élt. 1996-ban Győr város közgyűlése posztumusz 56-os jubileumi emlékéremmel tüntette ki. (Győri Életrajzi Lexikon)
