Loading

×

Belváros

Vitrinsor a Szabadság téren

2023-05-17

1966-ban a győri üzemek termékeit bemutató vitrinsort állítottak fel a Szabadság (ma Városház) téren.

Az új győri városközpont kialakításához szanálni kellett a Városházával szemközti házakat (Szabadság (Városház) tér – Aradi vértanúk u. – Árpád út – Baross út által bezárt területet).

A szanálásra ítélt házak a Városházával szemben 1955 körül.

1966 tavaszán a Szabadság tér 6. sz. ház bontásával kezdődtek meg a munkák. Sokáig nagy volt a rendetlenség, melyet a városi tanács még ha ideiglenesen is, de rendezni akarta a lebontott részeket, hiszen a város szívében ilyen látvány még akkor sem kedvező, ha az új építkezés természetes velejárója.

Nagyrészt társadalmi erőből díszfalat húztak. A vitrinsorban mutatták be a győri üzemek jellegzetes termékeit. Elhelyeztek néhány pihenőpadot, és parkosítottak is.

„Vitrinsor készül a városi tanácsházával szemközt.” (Kisalföld, 1966. 08. 19.)

Összesen tizenegy kiállítási vitrint állítottak fel a Városházával szemben.

„A nyugdíjasokk kedves pihenőhelye lett Győrött a kiállítási vitrinek előtti padsor a városi tanácsházával szemben.” (Kisalföld, 1967. 03. 11.)

A vitrinsor látképe 1968-ban.

Szerző: Kozma Endre

Nincs hozzászálás

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

Szólj hozzá! Válasz megszakítása

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”