Tülekedés az árpadaráért


1916 májusára nehezen beszerezhető lett az árpadara a fogyasztók és az állattartók nagy bosszúságára.

Az első világháború második évében az alapvető élelmiszerekből már hiány mutatkozott. 1916 májusára pl. nehezen beszerezhető lett az árpadara is a fogyasztók és az állattartók nagy bosszúságára. A Széchenyi téri Jankovits boltban sorsolás alapján lehetett árpadarához jutni.

A Győri Vasárnapi Újság, 1916. május 28-i számából:

„Lutri az árpadarával

A kukorica és árpadara mostanában nehezen megszerezhető portéka. Kisebb exisztenciák, akiknek igen nagy része disznó és baromfitartásból élt, órákhosszat ácsorognak a Jankovics-féle lisztüzletben, hogy egy kis sertés, vagy baromfi eleséghez jussanak. Keseregve, sírva kérik az üzletvezetőt és a bolti kiszolgálókat egy kis árpadara vagy kukorica kiszolgálására legnagyobbrészt azonban eredménytelenül.

Jankovits Ferenc malmos hírdetése 1915-ből

A disznó és baromfi eleség elenyésző kvantuma csak igen minimális százalékkal elégítheti ki a keresletet, és így a Jankovics-féle árpa és kukorica monopolium úgyszólván a legkisebb exisztenciák kenyérkeresetét teszi lehetetlenné a Jankovits-féle lisztüzletben elfecsérelve drága idejűket unos-untalan eredménytelenül ostromolják a kiszolgálókat, azzal a kérelemmel fordulnak hozzánk, hogy ezen exisztenciális érdekeik ellen irányuló állapotok orvoslására hívjuk fel az illetékesek figyelmét is, egyben arra kérik az u. n. közélelmezési hatóságot, hogy az állatok etetésébe is szenteljen némi figyelmet, elvégre a sertés és baromfi nemcsak üzleti spekulációra de emberi táplálékul is szolgál.

„Tülekedés az árpadaráért, 1916.” (Fotó: Glück József – forrás: Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, leltári szám/regisztrációs szám: XJM.F.162)

E nagy fontosságú állateleséget egyes külvárosi üzletek útján minden állattartó részére hozzáférhetővé kellene tenni, mert az e tekintetben megnyilvánuló nagy keresletetet egy üzlet képtelen lebonyolítani. Az árpa monopóliuma mai rendszere valóságos szerencsejátékot űz, elég helytelenül az álattartó rovására.
Lutri cédula dönti el, hogy ki juthat eleséghez. Akinek a neve vagy száma szerencsésen kerül ki a Jankovich-féle urnából az kap árpadarát, a többi éhen dögölhet. E szerencsejáték ellen talán mégis tehetne valamit a közélmezési ügyosztály, hogy ne a vak véletlenre bizassék élőlények exisztenciális sorsa. Különben is úgy tudjuk, hogy a kis emberek ellen irányuló lutrijátékot annak idején maga a kormány az ebből eredő óriási jövődelme dacára is kénytelen volt
beszüntetni, mert a lutri tudvalevő sok ember exisztenciáját tette tönkre.”

A Jankovits-féle győri gőzmalom a Hosszú utcában (ma Bartók Béla út).

A „Tülekedés az árpadaráért, 1916.” c. kép a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum tulajdona.

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

húsz − tizenhat =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját