A KTMF

1974. szeptember 13-án avatták fel a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola (KTMF) – ma Széchenyi Egyetem – első épületeit, és 16-án megkezdődött oktatás.

Hosszú munka előzte meg a főiskola – ma már egyetem – átadását. Győr észak-Dunántúl legnagyobb városa. A város történetében már a 19. században felmerült egy egyetem létesítése, mely rendre meghiúsult, majd 1963-ban realizálódni látszott. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1963. évi 5. sz. törvényerejű rendelete intézkedett a győri műszaki egyetem létesítéséről.

Az Országos Tervhivatal 1963. 09. 27-én kiadott 18951/I/1963.OT. számú határozata alapján megtörtént a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Egyetem helykijelölése, mely szerint a tanulmányi épületeket, a kollégiumot és a sportpályákat, vagyis az egész egyetemi várost, Győrött, a Püspökerdőben kell felépíteni. Az építés tervezett kezdete 1964. II. félév, befejezése 1974. I. félév lett volna. A kijelölt generáltervező a Középülettervező Vállalat (KÖZTI) elkészítette a létesítmény beruházási programját, melyben a költség-előirányzat 1 453 000 000 forintot tett ki.

Időközben a mérnökképzési igények felülvizsgálata során csökkentek az igények, így a győri egyetem létesítését levették a napirendről, és 1966-ban hatálytalanították rendeletet. Viszont ugyanebben az évben műszaki főiskola létesítéséről döntöttek, melyre négy helyszínt jelölt meg a város.

A helyszínjavaslatok közül Fátay Tamás, az akkori területi főépítész a III. sz. helyszínt javasolta, melyet elfogadtak.

1968 januárjában elkészült a kisajátítási terv a Vásárhelyi Pál utca, a Duna utca és a Hédervári (akkori nevén Ságvári Endre) út által határolt területre.

A kisajátítás 1970 első negyedévére befejeződött, melynek 25 800 négyszögöl területen 110 ingatlan (160 lakás) esett áldozatul.

A terület feltöltését a Mosoni-Duna kotrásából eredő anyaggal végezték. A feltöltési munka 1970 áprilisában indult meg és 1971 márciusára fejeződött be.

A szanálás és a terület feltöltése 20 216 307 forintba került.

1971 júniusára a GyÁÉV helyszíni előgyártó telepet létesített.

Fontos dátum 1971. július 23-a. Lerakták a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola alapkövét.

A Kisalföld napilap 1971. 07. 24-i száma így számolt be az eseményről:

„Lerakták a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola alapkövét

A fellobogózott győri pályaudvarra pontosan 10 órakor futott be az a különvonat, amelyik Győr vendégeit hozta, hogy lerakják a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola alapkövét.
Révfaluban, a dísztribünön helyet foglalt DR. CSANÁDI GYÖRGY akadémikus, közlekedési- és postaügyi miniszter, MÉHES LAJOS, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Vas-, Fém- és Energiaipari Szakszervezet főtitkára, PATAKI LÁSZLÓ, a Megyei Pártbizottság első titkára, HORVÁTH EDE, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója, DR. POLINSZKY KÁROLY, a művelődésügyi, DR. SZABÓ JÁNOS, az építési és városfejlesztési miniszter első helyettese, HORN DEZSŐ, a Magyar Posta vezérigazgatója, LOMBOS FERENC, a Győr-Sopron megyei Tanács elnöke, JANKOVITS ISTVÁN, az MSZMP Győr városi Bizottságának első titkára, DR. CSERNITZKI GYULA, a Győr megyei Város Tanácsának elnöke és DR. PERÉNYI IMRE, a budapesti Műszaki Egyetem rektora.
Ott voltak a győri főiskola tanárai és hallgatói, valamint a tervező és kivitelező vállalatok mérnökei, sok-sok érdeklődő győri ember.

Az alapkőbe helyezendő alumínium hengerbe tették a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának okmányáról készült másolatot a főiskola alapításáról. Ugyanide került a KPM és Győr város engedélyének másolata az építésről; a tervrajzok egy-egy példánya azoknak az intézmények és személyeknek nevével, akik a tervezésben és az építésben kiemelkedő munkát végeznek; a hazánkban jelenleg használt pénzekből egy-egy darab; a Kisalföld 1971. július 23-i száma; egy emléklap, amely így kezdődik: „Emléklap abból a nevezetes alkalomból, hogy a 700 éves Győr megyei városban egyre rohamosabban fejlődő közlekedésünk és távközlésünk szolgálatára Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola létesül. Az eljövendő korokra gondolva, szocialista hazánk alkotó erejének bizonyságául.”

Képek az építkezésről:

1974. szeptember 13-án sor került az első négy épület átadására és a főiskola első győri létesítményeinek felavatására. Elkészült egy tanulmányi épület, egy laboratóriumi épület, egy kollégium és az étterem – konyha épülete.

„Felavatták a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolát

A Lugossy Mária ifjú iparművész által diplomamunkában tervezett kvarcóra 10 óra 35 percet mutatott, amikor Sárosi János, a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója az alábbiakat mondta: Jelentem, hogy a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola első üteme a kormány határozata szerint elkészült. Ezután Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a kormány elnöke átvágta a főiskola átadását és átvételét jelképező szalagot.

Kijár a győri főiskola átadásakor a dicséret a tervezőnek, Hófer Miklósnak, a Győrme­gyei Állami Építőipari Vállalat dolgozóinak, vezetőinek.
Számos név ide kívánkozna most, betonozóké, kubikosoké, szigetelőké, burkolóké. Az építés vezetőjének, irányítójának, Magyar Vilmosnak és helyettesének, Bicskei Attilánénak a neve feltétlenül. Együtt éltek a nagy munkával, s talán személy szerint is a legtöbbet tettek azért, hogy a tervezők elképzelései maradéktalanul megvalósuljanak.
Hófer Jenő, a megyei építőipari vállalat Állami-díjas ács-brigádvezetője tegnap ott volt az avatóünnepség elnökségében. Harminc tagú brigádjával sok-sok ezer köbméter betonnak készített maradandó ágyat. Ha kisebb
közösséget megemlítünk, ők feltétlenül azok közé számítanak. Temérdek ácsmunka rejlik a főiskola épületeiben, a Hófer-brigád tagjainak keze nyomát századokon át magukon viselik majd a főiskola létesítményei.” (Kisalföld, 1974. 09. 14.)

1974. szeptember 16-án reggel 8 órakor Győrött a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán megkezdődött a tanítás.

Felhasznált irodalom:

Győri Tanulmányok 4. 1979 / Mangel János – A győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola létesítése

Korabeli Kisalföld cikkek.