Ipari kiállítás és vásár a Lloydban, 1934

1934. szeptember 29-én nyílt meg Győrött a IV. Kézműipari és Lakberendezési Kiállítás és Vásár a Lloydban.

Az országos hírű győri ipar legkiválóbb termékeit gyűjtötték egybe a Lloyd termeiben, hogy tanúbizonyságot tegyenek a győri iparosok tudásukról, ízlésükről és szakmunkájuknak egészen a művészi nívóig való fejlesztéséről.

Díszes és művészies kivitelű, árbocok hirdetik a Lloyd épülete előtti aszfaltszigeten a győri ipartestület ötödik kézműipari és lakberendezési vásárát:

A Győri Hírlap 1934. 09. 30-i számából:

„A győri ipar nagyszerű seregszemléje

Szombaton délelőtt megnyílt a Llоуdban az ipari kiállítás és vásár

Az ipari kiállítások, vásárok mindig a munka ünnepei, amelyek megmutatják egybenn annak a városnak kultúráját, iparának fejlettségét és életerejét is, ahol az ilyen vásárokat megrendezik. Éppen ezért, túl minden lokálpatriotizmuson, teljes elismeréssel kell megállanunk a Lloyd termeiben, ahol a győri ipar pompás termékei megmutatják az elsőrangú nívó töretlenségét, az élniakarást, a város igényeit és azt, hogy a krízis ellenére is, mindig újat, jobbat és mégjobbat termel műhelyeiben a győri iparosság.
Ez a vásár óriási kirakat: a győri ipar tudását, fejlettségét és magas kultúráját tükrözi vissza.

Séta a vásáron

A szépen dekorált teremben

Bartalos László ezüskoszorús bőrdíszműves és böröndös hatalmas pavillonja tűnik föl. Bőrdíszmű készítményei az egész országban a legjobb hírnévre tettek szert és a fővárosi elegáns szaküzletekben is keresettek,

Özv. dr. Bánki Zoliánné értékes és szép háziipari készítményeivel, továbbá csinos kézimunkáival arat feltűnő sikert,

Bergl Hugó ezüskoszorús lakatosmester, több versenyen és kiállításon kitüntetve. A legrégibb győri cégek egyike, különösen épületmunkái váltottak ki országos elismeréseket. Műhelye Akdrássy-út 24. sz. alatt van,

A cipészmesterek kollektív csoportjában Neuwirth Pál, Marits Géza, Dominek István, Csontos József, Mészáros Rezső, Bürger Zoltán, Bellovíts Ferenc és Gray mutatják be a győri cipésziparnak — szinte a művészettel határos — magas színvonalát,

Drégely Imre és Imréné Megyeház-u. 20., nőiszabó és nőikalap készítők, kiváló szakképzettségük szalonjukat közismertté tette,

Eckmann Dávid ezüstkoszorús lakatosmester. A vásáron különleges kirakatállványaival és csőbútoraival vesz részt, amelyekkel a vidéken úgyszólván egyedülálló. Állandó szállítója a fővárosi viszonteladóknak,

Ernyőüzem: Lőwinger Erzsébet, Baross-út 2.
Készít és állandóan raktáron tart különféle nap- és esőernyőket, minden minőségben. Javításokat szakszerűen és kifogástalanul végez. Városunknak egy újabb ipara, melyben a legdivatosabb, a legkényesebb ízlésnek megfelelő ernyő készül. Minden egyes darab saját üzemében készül,

Fekete Kálmán ötletes és ügyes parafa-képeit mutatja be a lépcsőházi pihenőn,

A Győri Bútorkészitő Iparosok Árúcsarnok Szövetkezete Deák-u. A művészszobában állítja ki a győri asztalosmesterek ízléses, szolid és kitűnő munkáit. Mindenkinek meg kell néznie a kiállított bútorokat!

Tóth József, Győrváros gázmüve képviseletében mutatja be a gázhasználathoz szükséges felszereléseket és a gázzal való tüzelés célszerű, tisztasági és takarékossági előnyeit. Az ízléses kiállítás általános feltűnést aratott.

Halbritter Testvérek hentesáru üzeme, ezüstkoszorúval kitüntetve. A legjobb hírnévnek örvendő cég, mely méltó a múltjához.

Hart Károly nőiszabó, Dunaszer 26. A vásáron ízléses, elsőrangúan kidolgozott munkáit mutatja be.

Horváth Boldizsár kefeárukészítő, Arany János-u. 19. A régi és hírneves Horváth-cég főnöke, saját készítményű, lelkiismeretes kézimunkával készült kefe- és ecsetáruit mutatja be.

Hoy Nándor szobrász és műkőkészítő épületmunkái közismertek, minden nagyobb új háznál megtalálhatók.

Kemény Judit különleges montírozású táskákkal és mindenfajta himzőmunkával arat sikert. Nagy tetszéssel találkoztak pergamentre festett lámpaernyői is.

A „RÁBA“ csónakkészítő üzem különféle típusú csónakjait és téli sportcikkeit mutatja be, a kiválóan gondos és olcsó munkák nagy tetszést arattak.

Кursinszky Lajosné szőnyegszövő szakmájának egyik legjobb hírű képviselője. Megkapóan szép a sokféle értékes szőnyeg közül az egyik szőnyeg, amely az ősmagyar mythológiából egy jelenetet örökít meg, korhű ruházatban. Ez a munka úttörő, ilyen még nem készült a szőnyegiparban.

A Lelóczky-cukrászda készítményei a legelőnyösebben ismertek.

Lichtig Hermin nőiszabó és fűzőkészítő speciális fűzőivel szerepel.

Lunzer Gyula szövőüzeme tartós és megbízható áruit mutatja be. Kiváló minőségű gyártmányait a Baross-út 35. sz. alatti üzletében árusítja.

Magyar Ferenc közismert műhímző-cég, gyönyörű függönyeivel, kézimunkáival és szőnyegéivel vonja magára a látogatók figyelmét.

Meller Gréte keramikus, iparművész, finom ízlesre valló készítményei a művész-szobában kiállított bútorokon láthatók.

Nemes István épület- és bútorasztalos (műhelye: Kossuth L.-u. 24.). Bútorai, lelkiismeretes munkája általánosan ismertek.

Opitz Gyöngyi iparművész (szobrász) különféle értékes munkájú, népviseletű babáit mutatja be.

Oszoly József kaptafakészítő (Rákóczí-út 40.) kaptafái és sámfái a legteljesebb elismerést szerezték meg készítőjüknek.

Papp Ferenc puskaműves, saját készítményű, precíz munkáját mutatja be.

Perényi Tivadar, az országos mesterversenyen aranyéremmel kitüntetett szűcsmester, elsőrendű és gazdag kiállítása kollekciójában minden igény megtalálja kielégítését.

Reizinger László késműves és műköszörüs a legfinomabb acéláruival és háztartási cikkeivel vesz részt a kiállításon.

Sas Henrik órás és ékszerész minden igényt kielégítő áruival vesz részt. Az ezüsttel kombinált magyar kerámiai művészi munkák nagy sikert arattak.

Sugár Árpád villanyszerelő műszaki vállalata. Kiállítására külön felhívjuk olvasóink figyelmét.

Szabómesterek kollektív csoportjában Grábits Frigyes, Karsay Lajos, Nagy Miklós, Sipos Lajos, Finta Jenő vesznek részt. Városunk szabóiparának leghivatottabb képviselői változatos anyaggal győznek meg arról, hogy a kézműipari munka ebben a szakmában is felülmúlja a konfekcionált árut, azonos anyag mellett az árakban és megfordítva.

Stixné virágüzlete nagy népszerűségnek örvend.

Tanay József épület- és műlakatosmester (Trefort u. 14. telefon; 139), Tűzhelyei épületmunkái és kéményajtói tartósak, megbízhatóak és általánosan keresettek.

Tárnok Árpád bádogos és szerelő, víz- és gázberendezési vállalata kiállítási pavilonja valósággal bámulatba ejti a nézőt. Munkájának minden egyes darabja precíz, mondhatni: tökéletes. Elegáns fürdőszoba-berendezése a kiállítás legmegkapóbb eseménye.

Tenner Kata iparművész-könyvkötő a vásáron finom iparművészeti munkáit mutatja be. Művészi, kézzel festett pergament lámpaernyői külön dicséretet érdemelnek.

Weiner Miksáné fűzőkészítő, pontosan mérték szerint, a legkülönbözőbb formákra készült fűzőit mutatja be. Készít gyógyfűzőket, haskötőket, melltartókat a legjobban és legolcsóbban.

A terem művészies elrendezése Kóth Ottó kiváló munkáját dicséri, aki a művész-szoba legnagyobb részét rendezte be. Ritka ízlésről és érzékről tesz tanúságot a Weiner, Magyar, Perényi-cégek és a cipészmesterek szép pavilonja.„

„Hogy mennyire jó minőséget tudnak győri mestereink előállítani, csak egy példával akarom igazolni. Dicsértem egy kiállító munkáját, amire ez azt mondta: sajnos, én már csak ilyen jó árut tudok készíteni, így tanultam és emellett meg is maradok, habár ilyen munka mellett éhen is halhatok, mert ma nem keresik, nem fizetik meg a jót.

A kisipar, a kézműipar helyzete eglészen más, mint a nagyiparé. Ezt az általános leromlás, a háború utáni autarkikus berendezkedések megfoszthatják fogyasztóterületüktől s ezért tönkre mehetnek, míg a kézműipar kizárólag a belső fogyasztásnak dolgozik, csak erre van utalva és alapítva, de viszont ez a belső fogyasztás, bármennyire őssze is zsugorodott, az még mindig elegendő arra, hogy kisiparunkat táplálja, fenntartsa, fejleszteni tudja, s csak éppen arra kell rászoknunk, hogy győriek győri árut vásároljanak.” (Győri Hírlap, 1934. 10. 04.)