Győr Szabad Királyi Város Szentháromság közkórháza

1895. november 3-án adták át a Hübner Jenő (Székesfehérvár, 1863. 09. 30. – Budapest, 1929. 08. 10.) által tervezett győri Szentháromság közkórházat.

A régi Szentháromság közkórház történetét így írja le a Győri Közlöny, 1895. november 3-i száma:

„Régen, nagyon régen történt másfélszáz évvel ezelőtt, hogy annak a bizonytalan színű, ütött-kopott külsejű kórházépületnek ott a Kossuth Lajos utcán, az első beteg átlépte küszöbét. Keletkezése az épületnek homályos; senki sem tudja melyik évben s eredetileg milyen célra épült, de egy pár fönnmaradt jegyzőkönyvből kitűnik. hogy 1707-ben már létezett. Kitűnik a jegyzőkönyvekből az is, hogy előbb az épület református templom és iskola volt. Hogy ki volt benne az első orvos, nem tudható, de a legrégibb, akiről az írások beszélnek, Karpff Antal volt. (Született Győrött, 1781-ben. Atyja vendéglős volt Újvárosban. 1809 — 1848-ig Győr szab. kir. város főorvosa és a győri „Szentháromság” közkórház igazgatója.) 1763-ban nagy változást idézett elő a kórház életében a Mularz Henrik ( 1688. máj. 13. — 1777. okt. 8.) és neje alapítványa; többféle berendezés, az épület kibővítése, vált lehetségessé, miáltal az egyre szaporodó, ápolást igénylő betegek is kényelmesebb szobákhoz és fekhelyekhez jutottak. Tizenhat betegszoba állott rendelkezésre.

Az eredetileg 16 ágyra berendezett, szobáival összezsúfolt épület már évek óta kicsi a győri beteglétszámnak. Leleményes elhelyezés mellett sem felelhetett meg a kórház rendeltetésének a kívánt mértékben.

Petz Lajos dr. főorvos lelkiismeretes buzgósággal gyűjtötte az adatokat és alapokat, a mikből új kórházat építhetne. Két évvel ezelőtt azután kirukkolt tervével, mit annyira előkészített, hogy a városok életében ismeretes bizottságolás dacára a múlt esztendőben tető alá kerültek a pavillonok. A kórház pavillon rendszerben épült.  A terveket Hübner Jenő műépitő készítette, az építkezés az ő művezetősége mellett folyt.

 Az építést Schlichter Károly és fia győri cég vállalta el, a berendezésnél a bizottság igyekezett a győri iparosok ajánlatait alkalmazni. A közkórház költségelőirányzata 148621 ft. 75 kr. Időközben merültek fel olyan kívánalmak, miknek már most teljesítése célszerű, a költség- fedezet azonban kiegészítésre szorult. Lelkes alapítók ezúttal is jelentékeny összeggel 6000 forinttal — gyarapították a kórházalapot. Az új kórházat a város a vállalkozóktól a jövő hét folyamán átveszi és a betegeket még e hónapban kiszállítják.”

Az új közkórház felavatásáról így írt a Győri Közlöny, 1895. november 5-n:

„Nagy sokadalom hullámzott az utcákon, a merre a város magas vendégei végig vonultak, az új közkórház épülete előtt szintén nagy közönség várta a miniszterek érkezését. A meghívottak fél 10 órakor kezdték meg a kivonulást az ünnepély színhelyére. Az új közkórház parádéba öltözött, lobogódísz és drapériák látványos keretében várta a vendégeket, kiket a bejáratnál Petz Lajos dr. főorvos, Ódor István főmérnök és Hübner Jenő műépitő fogadtak. Tiz órakor érkeztek meg Perczel Dezső belügyminiszter, balján Laszberg Rudolf gr. főispánnal, Erdély Sándor igazságügyminiszter Zechmeister Károly kir. tanácsos polgármesterrel, Vörösmarty Béla igazságügyi államtitkár Szőts Árpád tanácsossal. A magas vendégek azonnal a kápolnába mentek, hol elhelyezkedésük után Zalka János dr. megyés püspök megkezdte a kápolna felszentelési szertartást.

Az új közkórház bokrétaünnepélye 1894. október 27-én folyt le, s a közbeeső szokatlanul zord tél miatt a befejező munka csak 1895. március 26-án volt újra folytatható, s a nagy küzdelmek után megteremtett új intézménynek zárókőletétele 1895. július. 22-én délután 5 órakor folyt le, miután a kórházi választmány délután 3 órakor tartott ülésében a belső berendezési és felszerelési tárgyakra beérkezett pályázatok felett döntött.

A Győri Hírlap, 1895 október 10-i száma így írt:

„A győri új közkórház mintaszerű épülete készen áll s felavatásra vár. Győr városa 180,000 frt költséggel olyan hajlékot emelt, mely berendezési tökéletességre nézve országszerte mintaszerű. Azt is bevallhatjuk, hogy ebből a 180,000 forintból maga a város pénztára nem visel terhet, ezt a pénzt a különféle alapítványok, betegápolási díjdifferenciák, adományok, stb. rendkívül ügyes kombinálásával s a tiszteletreméltó ügybuzgalom páratlan szívósságával nagyrészt a város tiszti főorvosa hozta össze, a város közgyűlésének, közigazgatási bizottságának s a vezérlő tényezőknek jóakaratú támogatása mellett.”

Az igazgatósági épület 1895-ben:

A II. számú pavilon 1895-ben:

A III. számú pavilon 1895-ben:

A IV. számú pavilon 1895-ben:

Az V. számú pavilon 1895-ben:

A VI. számú pavilon 1895-ben:

1904-ben már felmerült a kórház bővítésének gondolata, majd  1910. év január hó 13-án megnyitott új, 80 ágyas pavilonnal bővült, melynek építési fedezetéül  Horváth Imre győri polgárnak 40,000 forintra felszaporodott végrendeleti hagyatéka szolgált. A Horváth Imre-pavilon részére a kórházi tervek elkészítése idején, 1895-ben, megfelelő terület szabadon hagyatott, nevezetesen oly formában, hogy e majdan megépítendő pavilon — stílusában a többi pavilonokhoz illően — a I I . számú pavilonnal legyen szimmetrikus. Eme új , s a „Horváth Imre győri polgár alapítványa” feliratot viselő pavilonban nyertek elhelyezést a sebészeti, valamint a szülő- és nőbeteg osztályok, amelyek eladdig a I I . számú pavilonban működtek.

1925—1928. években történt az  u. n. „első és második kórházbővítés”

„A város tanácsa a kórházbizottság jelentését teljes egészében magáévá tette és javaslatára a közgyűlés 1925-ben elhatározta, hogy az első külföldi, u. n. Speyer-kölcsönből kórházbővítési és átalakítási célokra 225,000 aranykoronát fordít A részletek megbeszélése során a tanács legsürgősebbnek az ápolói kérdés megoldását találta, és pedig oly módon, hogy a IV. számú pavillon földszintes két szárnyát emeletesre építteti, az orr-fül-gégeosztály kihelyezésével az összes emeleti helyiségeket átadja apácaotthon céljaira és az orr-fül-gégeosztály részére új pavillont építtet. De mivel közegészségi okokból elsősorban a fertőzőosztályt kellett a barakkból kihelyezni, a tanács úgy határozott, hogy az új pavillont ennek az osztálynak engedi át és az orr-fül-gégeosztályt helyezi el ideiglenesen a barakkban Szükségesnek találta továbbá a tanács, hogy a kórház gondnoka és két portása részére új lakások építtessenek.”

A város törvényhatósági bizottsága az 1925. évi október 8-án tartott ülésében elhatározta, hogy a 225,000 aranykorona első bővítési kölcsön terhére a következő építkezéseket eszközli :
1. emeletet építtet a IV. számú gazdasági épület két földszintes szárnyára,
2. építtet egy új pavillont fertőzőosztály céljaira,
3. egy lakóépületet a gondnok és a két portás részére,
4. egy épületet az istálló, kocsiszín és két kocsislakás céljaira,
5. téglakerítést a kórházhoz csatolt uj terület körül és
6. átalakíttatja a volt halottas házat a bonctani intézet (prosectura) részére.

Az elme- és ideggyógyászati pavilont Hlatky-Schlichter Lajos és Fia építőmester, győri vállalkozó cég építette. A vállalkozó az építési munkákat 1927. április hó 26-án kezdte meg, azok zavartalanul folytak augusztus 2-ig, mikor is az építőmunkások sztrájkba léptek. A sztrájk augusztus 26-ig, tehát közel négy hétig tartott. A munkák befejezésére a szerződésszerű határidő 1927. november 1. volt, evvel szemben a vállalkozó a pavilon átvételét a tanácshoz intézett beadványában 1927. december 1-re kérte kitűzni, ám az épület végleges átvétele 1928. január 17-én történt meg.

1929. évi január hó 8-án zajlott le a kórház új létesítményeinek felavatása.

Felhasznált irodalom:  Dr. Petz Aladár – Győr Szabad Királyi Város Szentháromság közkórházának múltja és jelene , 1928