A győri kálvária


A XVIII. századi barokk kálvária hét stációkápolnából áll. Lezárásában két fazsindellyel fedett, kupolás, Witwer Márton által tervezett barokk kápolna áll: a Keresztről levétel-kápolna és az ún. Dizmás-kápolna.

A Kálvária-domb a három győri parti dűne egyike. A dombon temetkeztek már a kelták, majd később a rómaiak is. A középkorban itt állt a Szent Adalbert prépostság temploma és káptalani székháza, mely épületek a török időkben megsemmisültek. Ezután a katonák és közrendűek vesztőhelye volt a dombon 1714-ig, amikor is elkezdték a mai Kálvária két kápolnáját és a hozzá tartozó Golgota szoborcsoportot felépíteni Witwer Márton tervei alapján. Ezek 1725-re készültek el.

Kálvária utca mentén sorakozó kis kápolnákban a 7 stáció, melyek Jézus szenvedéseinek jeleneteit ábrázolják, élénk mozdulatú színezett facsoportokban. Ezek ismeretlen győri szobrász művei, aki munkájáért 112 forintot kapott. A közreműködött két győri festő közül az egyiket Ferenc, a másikat Kázler Frigyes néven említik az okmányok.

„Az első statiót Kaysersfeld Boldizsár építtette, a másodikra pedig vejétől szerzett 100 forintot. 1717-ben már hat statiókápolna készült el, de vakolva, festve még nem voltak, a hetedik ugyanekkor volt épülőben. Három statió részére a szoboralakok is elkészültek már; a többire vonatkozólag pedig ez év október hó 8-án kötötte meg Gastinger atya a képfaragóval a szerződést. A négy kápolnácskába 16 szoboralakot rendelt 112 forintért, de a szobroknak 1718. év nagyböjtje előtt egy hónappal készen kellett lenniök. 1718-ban épült meg az utolsó statió; lassan elkészültek a kápolnácskákat elzáró vasrácsok is.” (Győr katolikus vallásos életének múltja, Irta: Bedy Vince dr. 1939)

A hét stáció állomásai a következők:

Első stáció: Jézus vérrel verítékezik (fotónegatívról szkennelve)
Második stáció: Júdás árulása (fotónegatívról szkennelve)
Harmadik stáció: Jézus Annás főpap előtt (fotónegatívról szkennelve)

Érdekes hogy a negyedik stáció egy épület része volt. A házat 1979-ben bontották el..

Negyedik stáció az 1920-as években. (fotónegatívról szkennelve)
Negyedik stáció 1960-ban (fortepan_84728) A cégtáblán „Tiszauer János kádár mester” olvasható
Negyedik stáció: Jézus megostoroztatása (fotónegatívról szkennelve)
Ötödik stáció: Tövissel való megkoronáztatás (fotónegatívról szkennelve)
Hatodik stáció: Jézus Pilátus előtt- Ecce Homo (fotónegatívról szkennelve)
Hetedik stáció: Cyrenei Simon segít – Veronika kendője (fotónegatívról szkennelve)

1809-ben, a franciák végigdúlták a várost, így a Kálváriát is. A hadsereg badeni tagjai kirabolták a kápolnákat, a perselyekből 80 forintot, a kápolnából egy ezüst patena-t (kehely tányérka), oltárterítőt, szobrokat loptak el, Jézusé kivételével. A stáció-fülkék szobrait lefejezték, ugyancsak Jézus szobrainak kivételével. A kár több ezer forintot tett ki, a helyreállítás hat évig tartott.

A tulajdonképpeni kálvária kiemelkedő dombjára széles kőlépcső vezet, fent áll a felfeszített Krisztus és a két lator keresztje, lábainál a Szűz Anya, János, Mária Magdolna és három angyal kőből faragott barokk szobra.

A kőfallal védett Kálváriadombra széles, mellvéddel övezett lépcsősor vezet fel, a lépcsők a Golgota szoborcsoporthoz vezetnek (fotónegatívról szkennelve)
A Golgota (fotónegatívról szkennelve)

Ugyancsak Wittwer tervezte a dombon létesített kápolnákat. Elsőnek (1714) a jobb lator, Dismas tiszteletére, a karmelita templomhoz sokban hasonlító kápolna készült elA Keresztről levétel kápolna karcsú, a templom terébe épített tornyával. Szokatlan, háromkaréjos alaprajzú hajója kupolás, fazsindely fedésű.

A Keresztről levétel kápolna 1960 körül (kép: Jenei – Koppány: Magyar műemlékek – Győr, 1964)

A Golgota mögött egy kisebb, huszártornyos kápolna, a Dizmás-kápolna áll.

A Dizmás-kápolna

Galéria a régi Kálvária-dombról:

Felhasznált irodalom:

Bedy Vince dr.: Győr katolikus vallásos életének múltja, 1939

Jenei – Koppány: Magyar műemlékek – Győr, 1964

Címkék: ,

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

1 hozzászólás

Szólj hozzá!

tizenhat − tizennégy =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját