Sarkantyú köz 13. sz.
1617-ben a mai épület helyén több apró ház állt.
Az épület rövid története: 1617-ben a mai épület helyén több apró ház állt. Az akkor Pöcegödör köznek nevezett sor első sarokháza Klosz Jakab tulajdona, melyet Kienzel János győrszigeti lakostól vett. Mellette Pósa Márton polgár özvegyének háza állt. A ház 1643-ban 240 birodalmi tallérért és 1 arany ráadásért cserélt gazdát. A Lépcső közi homlokzat törése után másik telek, másik ház kezdődött. Az itt álló épület Mayer Tamás katonáé, aki Torbel György érsekújvári pattantyústól vette. 1703-ban a köz sarkán Klavecs János asztalos földszintes házát találjuk, melyben két szoba, egy konyha, egy kamra, egy pince van, udvara csekély. Mellette áll Wassermann Katalin emeletes háza, emeletén egy szoba, egy konyha, egy kamra, földszintjén egy szoba, egy bolt, egy folyosó van. A ház alápincézett, udvara kicsi. A ház ekkor a német katonai hatóság alá tartozik. A mai házat (1984) valószínűleg a XVIII. században alakították ki, de a homlokzata XIX. századi. 1957-ben tatarozták Réthy József tervei szerint. Az épületet ekkor már igen rossz állapotban találták. Műemlékjegyzékben nem szerepel de az OMF engedélye nélkül nem szabad hozzányúlni.
Felhasznált irodalom: Nagy Judit 1984-ben készített „előtanulmánya”
A fotókat Persa András készítette az 1984-es felméréskor.
A köz nevének története: „Sarkantyú köz Pöcegödör köz — Sarkantyú köz. A Köztársaság térről indul ki és négyszeres fordulóval átvezet az Alkotmány utcába. A középkori Győr egyik legérdekesebb utcája. Hossza 87 m, szélessége 2—3 és 4—8 m között változik. Burkolata aszfalt. Nevét 1831-ben kapta. Története: Az 1617. és az 1703. évi telekkönyvek szerint Pöcegödör köz volt a neve. Nevét valószínű onnan kapta, hogy a mai Alkotmány utcáiban levő Napóleon házzal szemben volt egy Rábába vezető pöcegödör bejárata. A Bachkorszakban Sporn Gasse.” (Tomaj Ferenc, Győr utcái és terei, 1967)